A munkavédelmi szabályok a kémia laboratóriumban

Watercolor texture 2

5. Szemmarás. A nyitott szemet bő vízzel a szemöblítő pohár segítségével vagy a vízcsap alatt haladéktalanul alaposan mossuk ki. A szilárd lúg, a tömény sav vagy lúgoldat vakulást okozhat, ezért a velük való munkánál mindig védőszemüveget kell viselni. Ha a szembe szilánk kerül, vagy sérülés éri a szemet, ne mossuk ki. Mindenképpen forduljunk orvoshoz.

6. Szájba, gyomorba jutott maró anyagok. A szájba jutott maró anyagot azonnal köpjük ki és bő vízzel a szánkat alaposan öblítsük ki. A gyomorba jutott maró anyagot sok vízzel hígíthatjuk. Hánytatni tilos!

1. Kisebb tűz esetén a tűzoltást víz, homok esetleg nedves ruhadarab segítségével végezzük.

2. Nagyobb tűz esetén a tűzoltó készüléket használjuk!

3. A tűz oltásakor mindig figyelembe kell venni, hogy mi okozta a tüzet és annak ismeretében kell az oltóanyagot kiválasztani!

5. Ha a bőrünkre sav fröccsen, akkor először töröljük le, majd bő vízzel mossuk le, ha szükséges, akkor közömbösítsük gyenge lúggal (nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, vagy bóraxszal). Lúgos szennyeződés esetén 2% töménységű ecetsav-oldattal, vagy bórsav-oldattal közömbösítsünk a törlés illetve a vízzel való lemosás után!

6. Ha szemünkbe kerül maró anyag, akkor annak kimosásához használjuk a szemmosó-poharat, savas szennyezés esetén a lúgos, lúgos szennyezés esetén savas közömbösítő oldatot használjunk! A gyors elsősegélynyújtás után mindenképpen forduljunk orvoshoz!

Az anyag a levegő  oxigénje nélkül képes hőfejlődés és gyors gázkibocsátás közben robbanásszerüen reagál.

Az anyag belélegezve, lenyelve és bőrön keresztül felszívódva akut vagy krónikus egészségkárosodást, illetve halált okozhat. 

3. Minden laboratóriumban vagy annak bejáratánál legyen ott az előírt egy vagy több tűzoltó készülék, az elsősegély láda használható állapotban, valamint tűzoltó pokróc és vízzuhany.

4. Minden laboratóriumban legyen kéznél max. 2% töménységű ecetsav-, bórsav- és nátrium hidrogénkarbonát-oldat arra az esetre, ha maró folyadék jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav- és nátrium-hidrogénkarbonát-oldatokhoz szemöblítésre alkalmas edényt kell biztosítani.

Az anyag lobbanáspontja 21˚C-nál alacsonnyabb.

Az anyag bőrön kersztül, belégzéssel vagy a gyomor-, béltraktuson keresztül felszívódhat.

Az anyag többnyire nem éghető, de az égésveszélyt és az égés hevességét növeli (többnyire oxigént bocsát ki).

3. Vágott sebet ne mossunk ki vízzel, a kicsurgó vér tisztítja a sebet. A seb környékét vízzel és szappannal lemoshatjuk. A sebbe került idegen test (pl. üvegszilánk) eltávolítását bízzuk orvosra. A sebet száraz, steril gézzel kössük be, vatta ne kerüljön közvetlenül a sebre. Ha a sérülés az ütőeret érte, a seb és a szív között széles, erős kötést alkalmazzunk. A sebet nazonnal ki kell mosni, ha maró anyag került bele.

4. Az égési sebeket hideg folyó víz alatt kell hűteni utána steril fedő kötést kell alkalmazni.

4. Ha a hajunk, vagy ruházatunk gyullad meg, ne szaladgáljunk! Vízzel, köpenybe, ruhadarabba burkolva, vagy a földre fekve oltsuk el a tüzet.

5. Komolyabb tűz esetén a tűzoltás megkezdésével egy időben értesíteni kell az iskolavezetését, a tűzoltóságot és az intézmény tűzvédelmi szabályzata szerint meg kell kezdeni az épület kiürítését.

7. Elektromos tüzeknél tilos és életveszélyes haboltóval vagy vízzel oltani. Laboratóriumokban nagyobb tüzek oltására homokkal, porral vagy szénasavval oltó tűzoltó-készüléket használjunk. A tűzvédelmi eszközöknek -oltóhomok, kézi tűzoltó-készülék, vízzuhany, oltópokróc - mindig hozzáférhető helyen kell lenniük és ezeket csak tűz esetén szabad használni.

8. A laboratóriumban minden dolgozónak ismernie kell az elektromos főkapcsoló és a vízvezetékek főcsapjainak helyét és kezelési módját, hogy szükség esetén azokat késedelem nélkül használni tudják.

Az anyag veszélyeztetheti a környezetet.

Az anyag érintkezékor az élő szervezeteket elpusztithatja.

Az anyag a bőrrel vagy a kötőhártyával érintkezve gyulladást idézhet elő. 

1. A laboratóriumban lennie kell előadónként 1 db elsősegély ládának használható állapotban.

2. Kisebb horzsolást, jelentéktelen bőrmarást a laboratóriumban is elláthatunk. A könnyebben sérülteket elsősegélynyújtás után küldjük az orvoshoz, s tegyünk jelentést a laborvezetőnek, illetve az iskola igazgatójának. Súlyosabb balesetnél hívjuk a mentőket.

9. A munka befejezésekor a laboratórium bezárása előtt győződjünk meg arról, hogy minden közművezetéket, a munkahelyekhez tartozó víz, gáz, vákuum, stb. csapokat, majd a főelzáró-csapokat elzártuk, az ablakokat becsuktuk és az elektromos berendezéseket kikapcsoltuk (áramtalanítottunk)!

10. Minden közművezetéket és csapot időnként ellenőrizni kell, hogy jól zárnak-e, illetve nincs-e valahol szivárgás. A gázszivárgások helyének megállapításához szappanoldatot használjunk. Az elektromos eszközök érintésvédelméről gondoskodni kell.

1. A laboratóriumban étkezni, inni, dohányozni tilos.

2. A legfontosabb szabály az, hogy a laboratóriumban mindig rend és tisztaság uralkodjon. A széthagyott anyagok, edények és felszerelések, a kiömlött vegyszerek, a hulladék felhalmozódása, az elhanyagolt, romállapotban lévő eszközök, védőfelszerelések és berendezési tárgyak balesetek forrásai.

7. A bőrre került maró anyagokat (savakat, lúgokat) előbb száraz ruhával itassuk le, majd bő vízzel a maró anyagot mossuk le. Erősen vörös bőrfelületre tegyünk laza kötést.

8. Áramütés. Áramütésnél első dolgunk legyen, hogy az érintett egyén az áramkörből kikerüljön. Ennek legbiztonságosabb módja, ha az áramot kikapcsoljuk. Ha nem férünk a kapcsolóhoz, az áramütött egyént száraz ruha segítségével haladéktalanul szabadítsuk ki az áramkörből. Ha eszméletlen, mesterséges lélegeztetést alkalmazunk, segítségül orvost hívunk. A vezetéket csak szakember vághatja el.