Himnusz és óda

HIMNUSZ és ÓDA

1. Beszélgessünk!
- Számodra melyek a legfontosabb értékek?
- Mi lenne az a három legfontosabb dolog az életedben, melyről dicsőítő verset írnál?

2. A következőkben megkezdett mondatokat találsz, a befejezést neked kell megfogalmaznod!
·        A szabadság számomra azt jelenti …
·        A remény számomra …
·        Szeretetben élni azért jó, mert …
·        Isten számomra …
·        A “haza” szó értelme szerintem …
·        A szerelem olyan érzés, amely…
·        A templom olyan hely, ahol….
·        Az iskola véleményem szerint …
·        A béke érték, mert …
·        A tavasz jelképezheti a(z) …
·        A természet gyógyír lehet a(z) …
·        Az ember sokat tehet társaiért, ha …

Kattints és oldd meg online!

Mondatok kiegészítése

Olvasd el figyelmesen a megadott versrészleteket! Mindegyikből hiányzik egy lényeges kulcsszó. A megadott szavakból válaszd ki a megfelelőt, és helyettesítsd be!

NAP

Hiányzó szavak

ISKOLA

Milyen közös vonást/vonásokat fedeztél fel a versrészletekben?
Melyik versrészlet üzenetét tartod a legfontosabbnak, és miért? Indokold választásod 2-3 érvvel!
Beszéljétek meg, vessétek össze a válaszaitokat!

SZERELEM

SZABADSÁG

EMBER

SZERETET

REMÉNY

BÉKE

TERMÉSZET

HAZA

TEMPLOM

ISTEN

TAVASZ

Nyolcadik osztályban két dicsőítő hangú műfajról tanultatok: a himnuszról és az ódáról.

Vallásos jellegű lírai műfaj, mely Istent vagy isteni hatalmakat dicsőít, és hozzájuk fohászkodik segítségért a lírai én. ABA szerkezeti felépítés jellemző rá (megszólítás, kérés + érvelő rész + visszatérés a kéréshez).
A himnusz a középkort követő korokban már nemcsak vallásos témájú lehetett, szerkezeti sajátosságai is fellazultak.

Valamilyen fenséges témáról (pl. haza, szabadság, szerelem stb.) szóló lírai műfaj, ünnepélyes, dicsőítő hangú vers. A himnuszhoz hasonlóan az ódának is van megszólítottja, és a szerkezeti felépítése is ABA-formára épül.

Közös vonás: megszólított, dicsőítés, emelkedett hangvétel, szerkezeti felépítés

3. Figyeljétek meg a következő verssorokat! Ki/mi a megszólított? Milyen eszközöket alkalmaz a lírai én a dicsőítésre?

"Szép szabadság! óh, sehol sincs
E világon oly becses kincs,
Mely tenálad nagyobb volna"

"Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!"

"Fogadj fiadnak, Istenem,
hogy ne legyek kegyetlen árva"

"….áll az én hazám már,
védőbben minden magasságnál."

"Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim"

"...zengő szavakkal s egyre lelkesebben
szóltam hozzád könnyüléptü béke!"

4. Olvasd el, hallgasd meg a verset és nézd meg a képeket!

Radnóti Miklós: Himnusz a békéről

Te tünde fény! futó reménység vagy te,
forgó századoknak ritka éke:
zengő szavakkal s egyre lelkesebben
szóltam hozzád könnyüléptü béke!
Szólnék most ujra, merre vagy? hová
tüntél e télből, mely rólad papol
s acélt fen szívek ellen, - ellened!
A szőllőszemben alszik így a bor
ahogy te most mibennünk rejtezel.
Pattanj ki hát! egy régesrégi kép
kisért a dalló száju boldogokról;
de jaj, tudunk-e énekelni még?
Ó, jöjj el már te szellős március!
most még kemény fagyokkal jő a reggel,
didergő erdők anyja téli nap:
leheld be zúzos fáidat meleggel,
s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk
e háboruk perzselte télben itt,
ahol az ellenállni gyönge lélek
tanulja már az öklök érveit.
Nyarakra gondolunk s hogy erdeink
majd lombosodnak s bennük járni jó,
és kertjeinknek sűrü illatában
fáján akad a hullni kész dió!
s arany napoknak alján pattanó
labdák körül gomolygó gombolyag,
gyereksereg visong; a réteken
zászlós sörényü, csillogó lovak
száguldanak a hulló nap felé!
s fejünk felett surrog és csivog
a fecskefészkektől sötét eresz!
Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.
Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!

Melyik kép illik szerinted leginkább a vers üzenetéhez, hangulatához? Indokold válaszod néhány mondatban!

Keress olyan zenét, amit a vers hangulatához tudnál társítani! Hallgassátok meg közösen!

Készíts rajzot a versről!

Fogalmazd meg 1-2 mondatban, miről szól a költemény!

A vers címe, Himnusz a békéről, műfajjelölő cím, hiszen a műfaj nevét rejti magában. Mit árul még el a cím a versről?

5. Helyettesítsd a vers kiemelt szavait más, oda illő szóval úgy, hogy a költemény üzenete, hangulata ne változzon meg!

Radnóti Miklós: Himnusz a békéről

Te tünde fény! futó reménység vagy te,
forgó századoknak ritka éke:
zengő szavakkal s egyre lelkesebben
szóltam hozzád könnyüléptü béke!
Szólnék most ujra, merre vagy? hová
tüntél e télből, mely rólad papol
s acélt fen szívek ellen, - ellened!
A szőllőszemben alszik így a bor
ahogy te most mibennünk rejtezel.
Pattanj ki hát! egy régesrégi kép
kisért a dalló száju boldogokról;
de jaj, tudunk-e énekelni még?
Ó, jöjj el már te szellős március!
most még kemény fagyokkal jő a reggel,
didergő erdők anyja téli nap:
leheld be zúzos fáidat meleggel,
s állj meg fölöttünk is, mert megfagyunk
e háboruk perzselte télben itt,
ahol az ellenállni gyönge lélek
tanulja már az öklök érveit.
Nyarakra gondolunk s hogy erdeink
majd lombosodnak s bennük járni jó,
és kertjeinknek sűrü illatában
fáján akad a hullni kész dió!
s arany napoknak alján pattanó
labdák körül gomolygó gombolyag,
gyereksereg visong; a réteken
zászlós sörényü, csillogó lovak
száguldanak a hulló nap felé!
s fejünk felett surrog és csivog
a fecskefészkektől sötét eresz!
Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz.
Ó, tarts ki addig lélek, védekezz!