Debreceni kötődésű írók, költők

Arany János (1817-1882)
- 1833 novemberében a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Mivel kevés pénze volt, a következő évben visszament Kisújszállásra, majd egy év múlva újra Debrecenbe. A kollégiumban kezdett írni, de szépen rajzolt, festett, szobrászkodott is.
- 1848 végén a kormány és az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét. Arany János itt jelentkezett 1849 májusában. A belügyminisztériumban kapott fogalmazói feladatokat.
Petőfi Sándor (1823-1849)
- Debrecenbe Komlóssy Ferenc színigazgató meghívta társulatához 1843. október elején. Eztán jutott Debrecenbe, amelyre később emlékezve így írt: „Hej, Debrecen… sokat szenvedtem én tebenned”.
(Sokszor járt Debrecenben.)
(Alekszi Zsolt Zalán)

Szabó Magda (1917-2007)
A Dóczi Leánynevelő Intézetben tanult, a mai Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában. A Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát.
Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
(Kanál Adrienn)

Arany János (1817-1882)
- 1833 novemberében a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait. Mivel kevés pénze volt, a következő évben visszament Kisújszállásra, majd egy év múlva újra Debrecenbe. A kollégiumban kezdett írni, de szépen rajzolt, festett, szobrászkodott is.
- 1848 végén a kormány és az országgyűlés Debrecenbe tette át székhelyét. Arany János itt jelentkezett 1849 májusában. A belügyminisztériumban kapott fogalmazói feladatokat.
Petőfi Sándor (1823-1849)
- Debrecenbe Komlóssy Ferenc színigazgató meghívta társulatához 1843. október elején. Eztán jutott Debrecenbe, amelyre később emlékezve így írt: „Hej, Debrecen… sokat szenvedtem én tebenned”.
(Sokszor járt Debrecenben.)
(Alekszi Zsolt Zalán)

Ady Endre ( 1877–1919)
Jogot tanult a Debrecen Református Kollégiumban. Lemorzsolódása után újságíró lett. Hamar elege lett Debrecenből (a város később az elmaradottság jelképe lett költészetében).

Fazekas Mihály (1766– 1828)
Debrecenben született, debreceni cívis polgárként élte életeét a városban.
A debreceni Piac utca 58. szám alatti ház falán ma is áll a Fazekas emléktábla, ahol a szerző egykor élt. Fazekas 1828. február 23-án halt meg Debrecenben.
(Alekszi Zsolt Zalán, Geréb Dániel, Forgács Panna, Komlósi Zsanett)

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
Csokonai Vitéz Mihály a Debreceni Református Kollégiumban tanult. A gimnázium elvégzése után az akadémiai tanfolyamot kezdte el. Mértant, természettant, bölcseletet a teológiai szakon tanulta. Tanulótársai közül kis kört alakított ki maga körül, hogy egymással az újabb irodalmat megismertessék.
Komáromba ismerte meg kedvesét, Vajda Juliannát (Lillát). Csokonai szerelméről általános iskolát is elneveztek Debrecenben, a Lilla Téri Általános Iskola.
Kéziratai nagyrészt a debreceni református kollégium könyvtárában vannak.
Csokonai Vitéz Mihály 1805. január 28-án, 31 évesen halt meg Debrecenben. Síremléke Debrecenben, a Dorottya utcán található. A költőről iskolát is neveztek el, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium.
(Varga Andrea, Róza Lilien, Pecsenye Blanka)

Loading...

Ady Endre (1877-1919)
Édesapja a lecsúszott család újbóli felemelkedésének lehetőségét, a leendő szolgabírót látta fiában, ezért beíratták a debreceni jogakadémiára. A várost nem sikerült megszeretnie.
Előbb a Debreczeni Hírlap, majd 1899-től a Debreczen című folyóirat munkatársa lett.

Krúdy Gyula (1878-1933)
1895-ben a Debreceni Ellenőr munkatársa lett.
Móricz Zsigmond (1879-1942)
Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait
1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.
(Kemény Balázs, Komlósi Zsanett, Pecsenye Blanka)

Loading...

Jókai Mór (1825-1904)
1849-ben Debrecenbe menekült. Itt hírlapírással tartotta fenn magát, megindította az Esti Lapokat.

Tóth Árpád (1886-1928)
Családja 1889-ben Debrecenbe költözött, ahol a költő a gyermekkorának meghatározó éveit töltötte. Majd 1905-től Budapesten tanult, de 1908-ban visszaköltözött Debrecenbe, ahol a Debreceni Független Újság színikritikusa lett. 1911-től a Debreceni Nagy Újság munkatársa volt.
Lichtmann Annát, egy debreceni postaellenőr lányát, 1917. május 10-én Debrecenben feleségül vette.
(Kemény Balázs, Róza Lilien, Pecsenye Blanka)

Loading...

Jókai Mór (1825-1904)
1849-ben Debrecenbe menekült. Itt hírlapírással tartotta fenn magát, megindította az Esti Lapokat.

Tóth Árpád (1886-1928)
Családja 1889-ben Debrecenbe költözött, ahol a költő a gyermekkorának meghatározó éveit töltötte. Majd 1905-től Budapesten tanult, de 1908-ban visszaköltözött Debrecenbe, ahol a Debreceni Független Újság színikritikusa lett. 1911-től a Debreceni Nagy Újság munkatársa volt.
Lichtmann Annát, egy debreceni postaellenőr lányát, 1917. május 10-én Debrecenben feleségül vette.
(Kemény Balázs, Róza Lilien, Pecsenye Blanka)

Szabó Lőrinc (1900-1957)
1909 és 1918 között iskoláit Debrecenben végzi: az elemi iskola negyedik osztályát, majd a gimnázium nyolc osztályát a Református Főgimnáziumban.
1943. december 6-án Debrecenben neki ítélik „országos írói érdemeid, debreceni kapcsolataid és műveidben a Debrecenhez való tartozás kidomborítása” okán a Debreceni Irodalmi Társaságok és a Nyári Egyetem első ízben kiadott ezerpengős Csokonai-díját, amelyet 8-án műsoros est keretében vesz át.
(Kemény Balázs)

Szabó Magda (1917-2007)
Debrecenben született. A mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában tanított.
1976,1987 Debrecen Város Csokonai-díj
1977 Debrecen díszpolgára
1993 Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora
(Kemény Balázs, Oláh Lilla)

Szabó Magda (1917-2007)
Debrecenben született. A mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában tanított.
1976,1987 Debrecen Város Csokonai-díj
1977 Debrecen díszpolgára
1993 Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora
(Kemény Balázs, Oláh Lilla)

Kölcsey Ferenc (1790-1838)
A Református Kollégiumban tanult. Ő írta a Himnuszt, és szintén Kölcsey alapította a Kisfaludy Társaságot, aminek egy pályázatán Arany János nyert a Toldival. Emellet segített a nyelvújítóknak is.

Tóth Árpád (1886-1928)
1889-ben költözött Debrecenbe, és itt élte le gyerekkorát. Középiskolába is Debrecenbe járt és egy helyi lap szerkesztője is volt. Apja rajztanárnak szánta, ugyanis remekül rajzolt, de később mégis költő lett belőle.

Jókai Mór (1825-1904)
1849-ben Debrecenbe költözött családjával, ahol újságírással kereste kenyerét. Ugyanebben az évben Esti Lap címmel folyóiratot indított. Több híres regényt írt, például A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember.

Ady Endre (1877-1919)
Apja beiratta Debrecenbe jogot tanulni. Tanulmányait Budapesten fejezte be. Eleinte a Debreceni Hírlapnál és a Debrecen lapnál dolgozott, és itt jelent meg az első verseskötete, a Versek is.

Móricz Zsigmond (1879-1942)
A Református Kollégiumban végezte tanulmányait, amit Sárospatakon folytatott. Miután elvégezte a középiskolát, visszajött Debrecenbe, ahol jogot tanult. Egyetemi tanulmányait Budapesten fejezte be.
(Bajnóczki Bence, Oláh Lilla)

Kazinczy Ferenc (1759-1831)
1759.október 27.-én Érsemjén született, nyolc év után a nagyapjánál nevelkedett, a nagynénje beteg lett, ezért Debrecenben maradtak, 3 hónapig a kollégiumba járt.
Első műveit szülei ösztönzésére adta ki, 1830-ban történettudományi osztály tagja lett, 1831 útleírás, 1831. augusztus 23.-án kolerajárványban elhunyt.
(Tóth Kevin)

Kiss József (1843 -1921)
A Debreceni Református Kollégiumban tanult (1862)

Sarkadi Imre (1921. Debrecen -1961. Budapest)
Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban folytatta. Tanulmányaival párhuzamosan 1941-ben gyógyszerészsegédként dolgozott, később írnokként, majd1942–1944-ben a Debreceni Újság – Hajdúföld nyomdai korrektoraként kereste kenyerét. Már ezekben az években is küldött tudósításokat sportlapoknak, végül 1945-ben a Tiszántúli Népszava munkatársa, illetve a Debreceni Szabad Szó szerkesztője lett.
(Balaskó Levente, Oláh Lilla)