Az epigramma

Parchment

- Szimonidész sírfelirata Kr. e. 580-ból (Legismertebb epigrammája a görög-perzsa háború spártai hőseinek állít emléket: A thermopülai hősök sírfelirata.&nbsp;) ,,Itt fekszünk , vándor, vidd hírül a spártaiaknak, megcselekedtük, amit megkövetelt a haza." „Ὦ ξεῖν', ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι.” - Láthatjuk, hogy a műfaj eredetileg sírfeliratot jelentett. - Rövidnek kellett lennie, mert kőbe vésték. Vitassuk meg! Mi mindent tehetünk a hazánkért? Mi az, amit tőlünk követel meg a haza?

Az epigramma bölcs gondolatot, fontos igazságot, szellemességet, gúnyt tartalmazó , gyakran csattanóval végződő, viszonylag rövid VERS. Egy lírai műfajról van szó, amely az ókorban alakult ki, méghozzá sírfeliratokból. A szó jelentése is ,,felirat" vagy ,,rávésés" ógörög nyelven.

,,Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!" (Huszt)&nbsp; Láthatjuk, hogy az epigramma nemcsak drámai lehet: mikrotörténetet mond el.

A disztichon sorai rímtelenek. „Gyűlölöm azt, aki telt kupa mellett bort iszogatván — U U | – U U| – U U| – – | – U U| – – háborut emleget és lélekölő viadalt.” — U U| — U U| – ||– UU| – U U| — <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Anakre%C3%B3n">Anakreón</a>: Gyűlölöm (részlet) Gyakorolj! 1. Ellenőrizd a fentebb említett Két hexameter című József Attila versben a verssorokat! 2. Mind a Husztban, mind a Lúdas Matyiban ugyanaz az időmértékes sorfajta található meg. Melyik ez? Írjatok egy ilyen verssort! Könnyű volt? Beszéljétek meg, milyen nehézségekbe ütköztetek! ,,Én Uram a' fizetést köszönöm; ha az Isten erőt ád, 'S Életben megtart, majd megszolgálom; azért tsak Róvja fel a' kapu fél fájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!" 3. Állapítsd meg a ritmusképletét Kölcsey Ferenc: Áldozat című epigrammájának! ,,Áldozatom két Istenség oltára felett áll: Könny neked ó Szerelem, és neked, ó Haza,vér!"

Pilinszky János (1921 - 1981) híres Négysoros című versét keressük, amely olyan, mint egy szomorú rejtély, mindenki mást érthet ki belőle.

Janus Pannonius egykori püspök epigrammáját keressük Mátyás korából (1480) HUNYADI JÁNOSNAK, MÁTYÁS KIRÁLY ATYJÁNAK SÍRFELIRATA ,,Pannonföld bástyája, török had mennyköve, János &nbsp;&nbsp;álmodik itt, ha ugyan fedheti sír röge őt. Mert ahogyan Belgrádnál győzött volt a pogányon: &nbsp;&nbsp;lett a halálon is úr, s látta meg élve a mennyt. Ős Capitóliumot koszorús diadalmenet élén &nbsp;&nbsp;sok hős járta be, - ám égbe csak ez maga szállt." A Kaláka megzenésítette, hallgasd!

Hunyadi jános sírfelirata / Hunyadi jánosnak, mátyás király atyjának sírfelirata

Eredetileg síkövekre, műemlékekre, az isteneknek szánt tárgyakra és épületekre vésték fel. Mivel föl kellett férnie kisebb felületre, rövid terjedelmű volt (csak pár sor), tartalmilag pedig tömören fejezte ki a mondanivalót. A többi műfajtól eltérően az epigrammát nem hangszeres előadásra szánták az ókorban sem (a többi költeményt hangszeres kísérettel adták elő, minden műfajnak megvolt a maga hangszere). Az epigramma ehhez túl rövid és lényegretörő volt. Disztichonban íródott (a disztichon egy hexameterből és egy pentameterből áll). A halottakra jellemző vagy istenekhez szóló, varázsigeként használt mondásokból, kőbe vésett feliratokból vált irodalmi műfajjá.

Még mindig nem értek semmit!!! Sírkövek, holtak, felirat, rávésés??? Mi közük ezeknek az irodalomhoz?! Semmi gond, megmagyarázom, példákkal illusztrálom. Figyelj!

- Anakreon háborúellenes versét kereshetnénk Kr. e. 500- ból ,,Gyűlölöm, azt aki telt kupa mellett, bort iszogatván, háborút emleget és lélekölő viadalt. S kedvelem azt , aki bölcs és Aphrodité meg a Múzsák szép adományairól zengve szeretni tanít.&nbsp;" (Gyűlölöm)

,,Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek S a kitörő napfény nem terem áltudományt; Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből S a szent béke korát nem cudarítja gyilok; Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús S a nyomorú pórnép emberiségre javúl; Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról És áldozni tudó szív nemesíti az észt;&nbsp; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával És eget ostromló hangokon összekiált, S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!" S e rég várt követét végre leküldi az ég: Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.&nbsp;(A Guttenberg - albumba)

Próbálj tanító jellegű epigrammát írni, melyben tanácsot fogalmazol meg a XXI. század emberének!

József Attila felélesztette az epigramma műfaj klasszikus normáit. EGY SPANYOL FÖLDMÍVES SÍRVERSE ,,Franco tábornok besorolt ádáz katonának, nem szöktem meg, mert féltem, agyonlövet úgy. Féltem - azért harcoltam a haddal a jog s a szabadság ellen Irun falain. S így is elért a halál."

KI VISZI ÁT A SZERELMET Létem ha végleg lemerűlt ki imád tücsök-hegedűt? Lángot ki lehel deres ágra? Ki feszül föl a szivárványra? Lágy hantu mezővé a szikla- csípőket ki öleli sírva? Ki becéz falban megeredt hajakat, verőereket? S dúlt hiteknek kicsoda állít káromkodásból katedrálist? Létem ha végleg lemerűlt, ki rettenti a keselyűt! S ki viszi át fogában tartva a Szerelmet a túlsó partra! A modern kori epigrammák elvontabbak, egyetemesebbek, gyakrabban kötődnek örök emberi problémákhoz.

AZ EPIGRAMMA Mi ez már megint? Nem értem a szót, nem értek semmit, ez nem is magyarul van!

Kazinczy Ferenc: A nagy titok Jót s jól!&nbsp;Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess; s hagyjad másnak az áldozatot'. Kölcsey Ferenc: Áldozat Áldozatom két Istenség oltára felett áll: Könny neked ó Szerelem, és neked, ó Haza,vér! Most pedig rajtad a sor! Ha figyelmes voltál, meg tudod oldani a következő játékos feladatokat, és tisztában leszel azzal, mi is az EPIGRAMMA.

Az epigramma - összefoglalás

Epigrammák és szerzőik

Mivel az ókorban alakult ki, kissé mást jelentett akkor, és mást jelent ma. Az epigrammát eredetileg az jellemezte, hogy tömör volt, szerkezete ellentétre vagy csattanóra épült, és disztichonban íródott. Mi az a disztichon? Már említésre került az epigramma kapcsán, de nem tudom, mi az! Az epigramma hagyományos versformája a disztichon (két sorból álló versszak): egy hexameter és egy pentameter kapcsolata. A hexameter az antik időmértékes verselés nevezetes sorfaja: hat verslábból áll. Ezek vagy daktilusok( _ v v ) vagy spondeusok( _ _ ), de az ötödiknek kötelezően daktilusnak kell lennie. Valójában a pentameter is hat verslábból álló daktilus sorfajta, s csak annyiban tér el a hexametertól, hogy a harmadik és hatodik versláb csonka, egyetlen szótag. A klasszikus időmértékes verselés alapegysége a versláb. Szigorú, kötött strófaszerkezet jellemzi. A versláb rövid és hosszú szótagokból áll. A szótag az időmértékes versritmusban a következő magánhangzóig terjed, függetlenül attól, hogy a következő magánhangzó ugyanabban a szóban vagy a rá következőben található. A szótag rövid, ha a magánhangzója rövid, és utána legfeljebb egy rövid mássalhangzó van. Ebből következően kétfajta hosszú szótag létezik. A természeténél fogva hosszú szótagnak a magánhangzója hosszú. A helyzeténél fogva hosszú szótagnak ugyan rövid a magánhangzója, de utána vagy hosszú, vagy legalább két rövid mássalhangzó szerepel. A névelők és az -e kérdőszócska lehet rövid vagy hosszú, ahogy a versláb követeli. Leggyakoribb verslábak: trocheus ( _ v), daktilus( _ v v ), jambus ( v _ ), anapesztus (v v _), spondeus ( _ _ )

Kölcsey Ferenc reformokat sürgető, a nemzeti nosztalgia és tunyaság ellen írt versét keressük 1831-ből, a reformkor hajnaláról.

- Láthatjuk, hogy az epigramma csattanós - Janus egy másik epigrammájának zárósoraiban így foglalja össze a helyzetét: Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, &nbsp;&nbsp;S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, &nbsp;&nbsp;Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! (Pannónia dicsérete)

Vitassuk meg! Kik hoztak dicsőséget Magyarországnak az elmúlt száz évben? Kiket ismer az utca embere külföldön? Kiket emlegetünk büszkén, ha Magyarországról beszélünk egy külföldinek?

Batsányi János, politikai fogoly, királygyilkosságra biztató epigrammáját keressük a francia forradalom korában. (1789) ,,Nemzetek, országok! kik rút kelepcében Nyögtök a rabságnak kínos kötelében, S gyászos koporsóba döntő vas-igátok Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; Ti is, kiknek vérét a természet kéri, Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri! Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" (A franciaországi változásokra) Láthatjuk, hogy az epigrammát a drámával rokonítja a sok megszólítás, felszólítás, ,,párbeszéd".

,,Alvó szegek a jéghideg homokban, Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet." (Négysoros) Láthatjuk, hogy a modern epigramma egyre inkább nyitott mű, rejtély, enigma.

Gyűlölök és szeretek&nbsp;(Magyar) ,,Gyűlölök és szeretek. Tán kérded, mért teszem én azt. Nem tudom, ám érzem, s szerteszakít ez a kín." (Catullus) Odi et amo&nbsp;(Latin) ,,Odi et amo. Quare id faciam, fortasse requiris. Nescio, sed fieri sentio et excrucior." Janus Pannonius két epigrammája önmagáról ,,Híres régi poéták, nem tagadom, hogy irigyen &nbsp;&nbsp;Szemléltem hajdan pályafutásotokat. Nálatok egyformán tündöklik a tárgy meg a stílus, &nbsp;&nbsp;Újkori költő még csak nyomotokba sem ért. Ámde azóta dicsőségtek fele része miénk lett: &nbsp;&nbsp;Stílusban tietek, tárgyban enyém a babér." (Önmagáról) ,,Szüntelenül dícsérsz, egy sorba helyezve a régi &nbsp;&nbsp;költőkkel: füllentsz, hallani mégis öröm. "(Önmagáról) Verseghy Ferenc: Az igaz Bölcs ,,Nézd a' búzakalászt, büszkén emelődik az égnek, még üres; és ha megért, földre konyíttya fejét. Kérkedik éretlen kincsével az oskola gyermek, még a' tellyes eszű Bölcs megalázza magát.&nbsp;"

KÉT HEXAMETER Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis. 1936. november-december Az epigramma műfaja - Sírfelirat (Szimonidész) - Rövid disztichonos vers (Anakreon) - Csattanós (Janus Pannonius) - Drámai (Batsányi János) - Epikus (Kölcsey Ferenc) - Közéleti (Vörösmarty Mihály) - Egyre egyetemesebb (Nagy László) - Egyre enigmatikusabb (Pilinszky János) - Vissza ,,a gyökerekhez" (József Attila)

Az epigrammatémák is sokfélék voltak. A görög epigrammák emelkedett hangnemben magasztalták a hazáért életüket adó hősöket, a római epigrammák ezzel szemben csipkelődő, ironikus, szatirikus hangnemben gúnyolták a butaságot, a gőgöt és a költői tehetségtelenséget. De szóltak epigrammák szerelemről, vagy kifejezetten politikai állásfoglalást és filozófiai bölcsességeket is tartalmaztak. Megörökíthettek gyászt, volt tanító és harci változatuk. Tehát nagyon sokféle életmozzanatot felvillanthattak. A műfaj az idők során folyamatosan változott, alakult, témái is egyre változatosabbak lettek. (ahogy a bemutató során is láthattátok)

Híres epigrammák ,,Csillagokat nézel, szép csillagom. Ég ha lehetnék, két szemedet nézném, csillagom ezreivel." (Platón epigrammáját Szabó Lőrinc fordította magyarra) A fentebbi epigrammát maga Platón írta. Értette az életet, a világot, az Embert, bölcs volt, és így azt is tudta jól, milyen szerelmesnek lenni...

Vörösmarty Mihálynak a nyomtatás 400. évfordulójára írt versét keressük, amelyben a jelen viszonyokat méltatlannak mondja Guttenberghez, és jobb viszonyokat sürget. Az epigramma sokszor közéleti, tanító célzatú vers.

Nagy László (1925 - 1978) szülőfalujában a szerelemről és a mulandóságról szóló versét keressük: Ki viszi át a Szerelmet

Name

Safari may block some audio or video from playing automatically and ‘read to me’ will skip these. You can configure this in Safari’s preferences.