Book Creator

Új hajtások az egyház törzsén

by Bernadetta Garajszki Ozvald

Cover

Loading...
Germánok, írek, angolok csatlakozása az egyházhoz
Loading...
AZ EGYHÁZ HELYZETE A KÖZÉPKORBAN
A KERESZTÉNYSÉG A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSA UTÁN (476-)

A barbárok és a szent

Közel száz évvel Nagy Konstantin milánói rendelete után a földbirtokosok többsége már kereszténnyé vált. A rabszolgáknak jobb lett a sorsa, ám a rabszolgaság teljes eltörlése még váratott magára. Az amúgy is meggyengült birodalom helyzetét tovább nehezítették a barbár népek folytonos támadásai. Ebben az időben Alarik gót király megtámadta Rómát, elégedetlen rabszolgák nyitották meg neki az egyik kaput. Könnyűszerrel elfoglalták a várost, és elkezdték a rablást. Egyetlen palotát sem kíméltek. Nem akarták elhinni, hogy Marcella palotájában ne lennének elrejtett kincsek. Ököllel és botokkal estek neki az idős asszonynak. Ekkor az általa fölszabadított rabszolgák közbenjártak érte, és igazolták, hogy igazat mond. Elsorolták, mi mindent tett értük. A gótok ezért elvezették Szent Marcellát egy templomba, ugyanis a gótoknál is védettséget élveztek a templomok. (A barbár gótok is keresztények voltak, bár ariánu-sok.) Marcella azonban a bántalmak következtében rövidesen meghalt. Megindult a Római Birodalom nyugati részének a felbomlása. Sokféle barbár nép váltogatta egymást. Mindegyik pusztított és rabolt. Ebben a pusztuló világban a nép a pápákban és a püspökökben látta vezetőit. Nem egyszer előfordult, hogy a hódítók inkább tárgyaltak a pápával, mint a császár helytartójával.
ÉS MA? ….Ma nincsenek barbárok?... – VANNAK! Lehet, hogy még ma találkozol barbárokkal… Honnan ismerheted fel őket? Ők azok, akik: a gyengét bántják, közhasznú dolgokat (park, lámpa, pad..) rongálnak… Nem szabad tétlenül néznünk az erőszakot. Keresztény ember sosem mondhatja, hogy nincs köze ahhoz, akit bántanak.
KISLEXIKON
􀁹 barbár – Görög eredetű szó. Arra mondták, aki értelmetlen hangot ad.
Mivel az idegenek nyelvét nem értették, barbárnak nevezték őket. Mai
értelme: durva, műveletlen, kegyetlen, nyers, vad
􀁹 patrícius – Római főrangú egyén.
Az ifjú remete
A Nyugat-római birodalom végleg összeomlott. 476-ban barbárok kezére került minden területe. Ekkortájt született nursziai Szent Benedek.
Benedek 17 éves korában elhagyta a várost és barátait, hogy a magányban szolgáljon Istennek. Nem volt könnyű. A remetéket az otthoni kényelem emléke kísérti. Akadt az itáliai hegyekben olyan remete, aki sziklához láncoltatta magát, hogy vissza ne térhessen a világba. Benedek a lelkét akarta Istenhez láncolni. Amikor egyszer nagyon vonzotta a világ, félig ruhátlanul belehempergett a barlangja előtti tüskebokorba. Soha többé nem tértek vissza kísértései. A továbbiakban az isteni gondviselés vezette. Maga sem sejtette, mit indított el...
Közös ház- közös cél
Az ifjú remete híre néhány év múltával messzire eljutott. Sokan kértek lelki vezetést tőle. Mivel a régi magyarok a Benedek nevet Bencének mondták, követőit bencéseknek hívjuk. A házakat, amelyekben a bencések laktak, monostoroknak nevezték. Életmódjukat ez a jelszó fejezi ki: Imádkozzál és dolgozzál! (Ora et labora!)
Imádkozzál! – A bencések az istentiszteletet széppé tették, sokat imádkoztak énekelve. Minden éjszaka felkeltek, hogy néhány órát imával töltsenek.

Dolgozzál! – Ahol a bencések monostort alapítottak, saját kezük munkájával lecsapolták – termővé változtatták – a mocsarakat, templomokat emeltek. Élelmüket és ruházatukat maguk teremtették elő. Pap alig volt köztük, lelkipásztorkodással még nem foglalkoztak. Földművelő tevékenységük korszakos jelentőségű volt. A barbár Európa tőlük tanulta meg a földművelést, az ipart, a munka megbecsülését – a hódító germánok ugyanis megalázónak tartották a munkát.

Szent Benedek házai az irgalmas szeretet központjai

A monostor mellett álltak a szegények házacskái, azok közelében épült a ragályos betegek kórháza. Gyógynövényeket termesztettek, és minden monostorban volt betegápoló testvér is, aki a környék szegényeit, betegeit gondozta. A kapustestvér osztotta az alamizsnát. Monostoraikban vándorokat is fogadtak.

A bencések a művelt Európa alapjait rakták le

A régi Nyugat-Római Birodalom területén barbárok vették át az uralmat. Műveltséggel nem rendelkeztek, latinul sem tudtak. A rómaiak műveltségét a
bencések mentették át számunkra. Az új világnak még nem kellett, a bencések mégis türelmesen másolgatták a régi könyveket. Később iskolákat nyitottak, és tanították a barbár népek ifjúságát. Teljes virágzásában 15.000 bencés monostor működött ugyanennyi iskolával. Így vetették meg a középkor első korszakában a későbbi művelt Európa alapjait. Ennél is nagyobb jelentősége van a másik fajta nevelésnek. A keresztség felvételével ugyanis a barbárok nem szelídültek mindjárt igazi keresztényekké. Ez lassú, évszázados, türelmes munkát igényelt. Közben még raboltak. Kiraboltak jó néhány monostort, és megöltek papokat is. A keresztény kitartás mégis győzött: Európa keresztény lett és fokozatosan művelődött.
A bencések hitterjesztő működése

Nagy Szent Gergely pápa egyszer angol foglyokat látott Rómában. Mikor megtudta, hogy angolok, így szólt: – Angolok? Legyenek angyalok!
Elhatározta, hogy hittérítőket küld Angliába. Szent Ágostont küldte el 40 bencés társával. Ettől fogva a bencések hittérítéssel is foglalkoztak. Anglia megtérítése gyorsan ment, mert Berta királyné támogatta a misszió ügyét (596).
Amikor az angliai monostorok megerősödtek, onnan indultak ki a Bencések a mai Németország megtérítésére. Szent Bonifác volt a német hittérítés lelke. A magyarországi térítésnél nagy szerepe volt a pannonhalmi bencés monostornak. Innen került ki Szent Mór pécsi püspök. Szent Gellért is Szent Benedek rendjéhez tartozott.
PrevNext