Loading...
A tájleíró költeményPetőfi Sándor: Kiskunság
Loading...
Loading...
id. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853)
1. Tudod-e?
Olvasd el az alábbi információkat a Kiskunságról, majd nézd meg a mozaweb érdekes videóját A homokbuckás Kiskunság címmel!
A Kiskunság a Duna-Tisza közében található. Budapest déli előtere és Szeged között. A két folyóhoz képest jó 30-50 méterrel magasabban található térszín, amit főleg az Ős-Duna hozott létre. Ugyanis régebben a Duna még nem a ma látható vonalán folyt, hanem északnyugat-délkeleti irányban, így terjedelmes hordalékkúpot hozott létre.
A terület talaja nagyrészt homokos, illetve szikes, de réti talajok is találhatóak. A Kiskunság közepe a legmagasabb térszínek a leginkább terméketlenek, mivel itt jut legnagyobb uralomra a homok, ami a szél hatására buckákat hozott létre. Fülöpháza határában található két, nagyrészt eredeti formájában megmaradt homokdűne is (fülöpházi homokbuckák).
Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról, illetve a török hódoltság megszűnte után szervezett önálló (1876-ig fennállott) közigazgatási egységről (Jászkun kerület) kapta. Középkori lakossága a 16. századra elmagyarosodott és magas szintű paraszti kultúrát fejlesztett ki. A hódoltság a népesség pusztulását, elmenekülését és nagyarányú keveredését idézte elő.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1g)
A terület talaja nagyrészt homokos, illetve szikes, de réti talajok is találhatóak. A Kiskunság közepe a legmagasabb térszínek a leginkább terméketlenek, mivel itt jut legnagyobb uralomra a homok, ami a szél hatására buckákat hozott létre. Fülöpháza határában található két, nagyrészt eredeti formájában megmaradt homokdűne is (fülöpházi homokbuckák).
Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról, illetve a török hódoltság megszűnte után szervezett önálló (1876-ig fennállott) közigazgatási egységről (Jászkun kerület) kapta. Középkori lakossága a 16. századra elmagyarosodott és magas szintű paraszti kultúrát fejlesztett ki. A hódoltság a népesség pusztulását, elmenekülését és nagyarányú keveredését idézte elő.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1g)
2. Íme néhány érdekesség a Kiskunsági Nemzeti Parkról, illetve egy, a mozaweb oldalán megtekinthető kis videó Magyarországi nemzeti parkok címmel.
Az 1975. január 1-jén alapított Kiskunsági Nemzeti Park hazánk második nemzeti parkja. Hasonlóan a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, ez a táj is az ember és a természet sok száz éves együttélésének emlékeit őrzi. A nemzeti park értékes területei a Duna-völgy szikes pusztái, tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és dunavölgyi löszpartjai.
Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1gi_Nemzeti_Park)
Területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja1979-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánította.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiskuns%C3%A1gi_Nemzeti_Park)
3. Készítsetek szemponttáblázatot, s vizsgáljátok meg a János vitéz 5. fejezetét, Petőfi Úti levelek című írásának 3. részét, valamint a Kiskunság című költeményt téma, tájelemek, hangnem, művészi eszközök szempontjából! A három szöveget az alábbi linkekre kattintva olvashatjátok.
4. Elevenítsétek fel az alábbi interaktív feladatok segítségével ismereteiteket Petőfivel kapcsolatban!
5. Hallgassátok meg Petőfi Kiskunság című versét, majd válaszoljatok a hozzá kapcsolódó kérdésekre / oldjátok meg a feladatokat!