Book Creator

A regény

by Annamária Rus

Pages 4 and 5 of 16

Loading...
3. Mutassátok be 3-4 mondatban a saját utcátokat!
Loading...
4. Írjátok le 3-4 mondatban, hogyan nézne ki az ,,álomutcátok", az az utca, ahol szívesen laknátok!
Loading...
Loading...
5. Miközben meghallgatjátok Máté Angi Volt egyszer egy utca című meséjét, készítsetek illusztrációt hozzá!
Loading...
Volt egyszer egy utca.
Olyan volt ez az utca, hogy ment egyenesen, mendegélt, aztán egyszercsak: hopp, sarkon fordult és másfele kezdett mendegélni.
Oda, ahol sarkon fordult, növesztett magára egy sarkot. Erre a növesztett sarokra minden ősszel kiült egy néni, úgy, hogy körbevette magát mindenfélékkel: maga elé kicsi kályhát cipelt, fával telit, amiből később parázs lett, maga mögé kicsi szekerét húzta, sok zsák gesztenyével.
Azt hiszem, ez a néni volt a gesztenyék nagyanyja, vagy legalábbis a rokonuk: szeme, arca, hamart járó ujjai, kontya: mind-mind fényes barnák voltak. Aztán, még azért is gondolom, hogy a gesztenyék nagyanyja lehetett, mert nagyon szépen megsimogatta gömbölyű hátukat, és énekelt nekik, mielőtt sütni kezdte volna őket a parázsra tett tepsiben. Azt hihetnéd, hogy a gesztenyék nem szeretik, ha sütik őket.
Hát tudd meg, a gesztenyék a világon a legjobban azt szeretik, ha sütik őket, mert akkor megtelnek forrósággal, és ugrálniuk kell, míg ki nem pukkadnak.
És ez az egész pont olyan, mint amikor neked nagyon kell kacagnod, de eldugod a kacagást, magadban, a kacagás gyűl- gyűl — mint gesztenyében a forróság – aztán kipukkadsz, és akkora jó az.
Hát, ezért szerették a gesztenyék, ha megsütötte őket a néni.