Loading...
SEJTEKLoading...
By Skribanek Johanna
Prokarióta sejt
A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes egysége. Két fő típusát különböztetjük meg: a prokarióta és az eukarióta sejteket. Ebben a fejezetben a prokarióta sejtről olvashattok.
A prokarióta szó azt jelenti, hogy sejtmag előtti. Azaz ennek a sejttípusnak sem sejtmagja, sem pedig belső membránrendszere nincs. Kívülről tok, illetve sejtfal határolja, belsejében egy vizes oldat, a sejtplazma található. A sejtfal és a plazma között a sejthártya képez határt. A plazmában egy kör alakú DNS molekula található, ez a sejt örökítőanyaga. Ezen kívül a sejtben riboszómákat is megfigyelhetünk, amelyek a sejt anyagcseréjében játszanak fontos szerepet. A baktériumok prokarióta sejtek.
sejtfal
tok
sejthártya
sejtplazma
riboszóma
Eukarióta sejtek
Az eukarióta szó jelentése: valódi sejtmag. Ezeknek a sejteknek tehát sejtmagjuk, illetve sok membránnal elhatárolt sejtalkotójuk, organellumuk van. Ebben a fejezetben az eukarióta sejtek két típusát, a növényi és az állati sejteket ismerhetitek meg.
A két sejttípus eltérő anyagcseréjű szervezeteket, növényeket és állatokat építenek föl, ezért többsoron különböznek felépítésük szempontjából. Míg a növényi sejtek külső határa a sejtfal, addig az állati sejteknél ez hiányzik, a külső határ a sejthártya. A növények fotoszintetizálnak, ehhez a sejtjeikben található zöld színtestet használják, az állati sejtekben nincs zöld színtest. A növényeknek szükségük van arra, hogy sejtjeikben vizet raktározzanak, erre a célra szolgál a sejtnedvvel telt üreg, míg az állati sejtekben ezt sem találjuk meg. Egyes növényi sejtekben zárványokat is találhatunk, amiben fel nem használható anyagokat raktároznak. E különbségek mellett természetesen sok hasonlóság is megfigyelhető a két sejttípus között.
sejthártya
sejtmag
sejtnedvvel telt üreg
ER
mitokondrium
zöld színtest
Golgi
sejtfal
növényi sejt
állati sejt