ŐSZ
V. osztály
V. osztály
Dr. Gelei József Általános Iskola, Árkos
Loading...
Loading...
Loading...
Loading...
Cseh KatalinKérdések, válaszok
Hogyan beszélnek a fák?
Suttognak az őszi szélben,
megosztják a titkokat,
majd álomba ringnak szépen.
Hogyan beszélnek a felhők?
Ráérősen, lassan, lágyan,
a minap hallottam őket,
mikor égi sétán jártam.
Hogy beszélnek a csillagok?
Mintha verset szavalnának,
Nézik egymást csodavárón,
aztán páros táncot járnak...
Tud-e beszélni a csönd?
Emberi fül azt meghallja?
Mikor a csönf megszólal,
tudd, hogy a szíved hangja.
Petőfi Sándor
Itt van az ősz, itt van újra
Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Itt van az ősz, itt van újra
Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.
Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonul.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.
Kedvesem, te ülj le mellém,
Ülj itt addig szótlanul,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonul.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
Szilágyi Domokos
ŐSZ
Kopasz az almafa,
sárga.
Leszállt az alma,
kosárba.
Kaszálón ökörnyál
lebben,
fakul a fű torzsa
csendben.
Üres a szilvafa,
árva,
ágait kék égre
tárja.
S hol van a szőlőhegy
kincse?
Elnyelte nagyhasú
pince.
ŐSZ
Kopasz az almafa,
sárga.
Leszállt az alma,
kosárba.
Kaszálón ökörnyál
lebben,
fakul a fű torzsa
csendben.
Üres a szilvafa,
árva,
ágait kék égre
tárja.
S hol van a szőlőhegy
kincse?
Elnyelte nagyhasú
pince.
Mezőről hol van a
boglya?
Szénapadlásnak
foglya.
Szilva fő az üstben,
lesz már
kenyérre, tésztába
lekvár.
Padláson színarany
szalma:
itt puhul a piros
alma.
Puszta a kert,
a mező, a határ,
a nyár, jaj, a nyár odavan már –
jön a tél, jön a tél,
de tele a kamra,
a pince, a padlás
tele a hiu, a magtár.
boglya?
Szénapadlásnak
foglya.
Szilva fő az üstben,
lesz már
kenyérre, tésztába
lekvár.
Padláson színarany
szalma:
itt puhul a piros
alma.
Puszta a kert,
a mező, a határ,
a nyár, jaj, a nyár odavan már –
jön a tél, jön a tél,
de tele a kamra,
a pince, a padlás
tele a hiu, a magtár.