Loading...
Tájak - a felfedező és a költő szemévelLoading...
Útleírás, útirajz,
tájleíró vers
Loading...
8. osztályLoading...
Játékos kvízre hívlak :)
Ha szereted a világ népeinek zenéit - vagy csak a zenét, úgy általában -, ismered a kontinenseket, gyerekjáték lesz kitöltened az alábbi kérdéssort.
Ha szereted a világ népeinek zenéit - vagy csak a zenét, úgy általában -, ismered a kontinenseket, gyerekjáték lesz kitöltened az alábbi kérdéssort.
Mit jelent számodra az utazás? Fogalmazd meg 3-5 mondatban a füzetedben! Az alábbi két idézet segítségedre lehet ebben.
Az utazás vágya számomra jellegzetesen emberinek tűnik: a vágy a mozgásra, kíváncsiságunk kielégítésére vagy félelmeink enyhítésére, életkörülményeink megváltoztatására, arra, hogy idegenek legyünk, hogy barátokat szerezzünk, hogy egzotikus tájakat lássunk, hogy az ismeretlent kockáztassuk.
Paul Theroux
Paul Theroux
Hajnal, országút, még egy ismeretlen táj.
Véget nem érő út visz megint valahonnét, valahová.
De hiszen én akartam így,
soha semmit meg nem bántam,
Csak tudod, régen volt, és már úgy hiányzik,
hogy a hegyeimet újra lássam.
Road
Véget nem érő út visz megint valahonnét, valahová.
De hiszen én akartam így,
soha semmit meg nem bántam,
Csak tudod, régen volt, és már úgy hiányzik,
hogy a hegyeimet újra lássam.
Road
Készítsd el saját wordartodat az utazással kapcsolatos legfontosabb szavaiddal!
https://wordart.com/create
Útleírás
Az útleírás olyan beszámoló valamely utazás élményeiről, amely a tapasztalatok tárgyszerű, tudományos hitelű és jelentőségű rögzítésére törekszik, szemben a szubjektív reflexiókat előtérbe állító útirajzzal. A műfaj ókori eredetű, de virágkorát a 15-18. században élte, a nagy felfedezőutak és a gyarmatosítás időszakában. Ekkor született például Bougainville útleírása, vagy G. Forster beszámolója Cook világ körüli második útjáról. A 20. században expedícióhősök (F. Nansen, R. F. Scott, D. Livingstone, H. M. Stanley), illetve kutatók (S. Hedin, Th. Heyerdahl, J. Y. Cousteau) beszámolói népszerűek. A magyar irodalomban az első szabályos útleírás Szepsi Csombor Márton 1620-ban kiadott Europica varietasa, divatossá azonban a reformkori szerzők műveivel vált, amikor a Nyugaton utazók a fejlett országok vívmányaira hívták fel az ország figyelmét. Napjainkig a legolvasottabb útleírások Magyar László Afrikát, Vámbéry Ármin Ázsiát bemutató írásai.
http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Utleiras.htm
Az útleírás olyan beszámoló valamely utazás élményeiről, amely a tapasztalatok tárgyszerű, tudományos hitelű és jelentőségű rögzítésére törekszik, szemben a szubjektív reflexiókat előtérbe állító útirajzzal. A műfaj ókori eredetű, de virágkorát a 15-18. században élte, a nagy felfedezőutak és a gyarmatosítás időszakában. Ekkor született például Bougainville útleírása, vagy G. Forster beszámolója Cook világ körüli második útjáról. A 20. században expedícióhősök (F. Nansen, R. F. Scott, D. Livingstone, H. M. Stanley), illetve kutatók (S. Hedin, Th. Heyerdahl, J. Y. Cousteau) beszámolói népszerűek. A magyar irodalomban az első szabályos útleírás Szepsi Csombor Márton 1620-ban kiadott Europica varietasa, divatossá azonban a reformkori szerzők műveivel vált, amikor a Nyugaton utazók a fejlett országok vívmányaira hívták fel az ország figyelmét. Napjainkig a legolvasottabb útleírások Magyar László Afrikát, Vámbéry Ármin Ázsiát bemutató írásai.
http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Utleiras.htm
Thor Heyerdahl: Tutajjal a Csendes-óceánon – Kon-Tiki expedíció; ford. Istványi Ernő; Művelt Nép., Bp., 1956 (Világjárók)
.jpg){kind=link}
Olvasd el a következő részletet Thor Heyerdahl Tutajjal a Csendes-óceánon át című regényéből!
Feladat:
Az aláhúzott részlet adatait, tényeit hasonlítsd össze (a füzetedben jegyzetelve) a Wikipédia Quitóról szóló szócikkében szereplő adatokkal, a következő szempontok alapján:
- Quito lakossága, nemzetiségi összetétele,
- történelme a gyarmatosítás előtt és után,
- földrajzi fekvése.
(...) Quito sokkal-sokkal régebben főváros, mint ahogy Kolumbusz felfedezte és a fehérek birtokba vették Amerikát. 175 000 lakosa majdnem kivétel nélkül tiszta vérű vagy félvér hegyi indián. (Quito Ecuador fővárosa. A város területe 290 km². Lakossága a 2001-es népszámlálás szerint 1 399 378 fő, de becsült népessége 1 865 541. Guayaquil után az ország második legnépesebb városa. – Szerk.) A város tele van szép régi székesegyházakkal, amelyek felbecsülhetetlen értékű műkincseket rejtenek. A régi spanyol uralom idejéből való pompás épületek alacsony tetejű, vályogtéglás indián házikók közül emelkednek ki. A vályogfalak közt keskeny sikátorok labirintja kanyarog, ahol valósággal nyüzsög a tengernyi nép, a sok vásárról jövő, vásárra menő mezítlábas indián. Valamennyi piros pöttyös ruhát és maga fonta, széles karimájú szalmakalapot visel. A teherrel megrakott szamarak között gyerekek lábatlankodnak. Akinek meg egyéb dolga nincsen, az a hátát a falnak támasztva sütteti magát a nappal. Olykor a spanyol származású arisztokrácia egy-egy autója gördül végig az utcán; szinte csak lépésben tud menni, és folyamatosan dudál, hogy utat nyisson magának a sűrű tömegben, mely menten összefolyik a háta mögött. A levegő ebben a magasságban olyan kristálytiszta, hogy szinte az utca végéről látjuk bekukucskálni a magas hegyeket, melyek még fokozzák a tájék túlvilági hangulatát. (...)