Book Creator | Tájak - a felfedező és a költő szemével

Mit jelent számodra az utazás? Fogalmazd meg 3-5 mondatban a füzetedben! Az alábbi két idézet segítségedre lehet ebben.

Az utazás vágya számomra jellegzetesen emberinek tűnik: a vágy a mozgásra, kíváncsiságunk kielégítésére vagy félelmeink enyhítésére, életkörülményeink megváltoztatására, arra, hogy idegenek legyünk, hogy barátokat szerezzünk, hogy egzotikus tájakat lássunk, hogy az ismeretlent kockáztassuk.
Paul Theroux

Paul Theroux – Wikipédia

Road – Wikipédia

Hajnal, országút, még egy ismeretlen táj.
Véget nem érő út visz megint valahonnét, valahová.
De hiszen én akartam így,
soha semmit meg nem bántam,
Csak tudod, régen volt, és már úgy hiányzik,
hogy a hegyeimet újra lássam.
Road

Ha kíváncsi vagy, megnézheted a roadmoviet.

Készítsd el saját wordartodat az utazással kapcsolatos legfontosabb szavaiddal!

https://wordart.com/create

Útleírás
Az útleírás olyan beszámoló valamely utazás élményeiről, amely a tapasztalatok tárgyszerű, tudományos hitelű és jelentőségű rögzítésére törekszik, szemben a szubjektív reflexiókat előtérbe állító útirajzzal. A műfaj ókori eredetű, de virágkorát a 15-18. században élte, a nagy felfedezőutak és a gyarmatosítás időszakában. Ekkor született például Bougainville útleírása, vagy G. Forster beszámolója Cook világ körüli második útjáról. A 20. században expedícióhősök (F. Nansen, R. F. Scott, D. Livingstone, H. M. Stanley), illetve kutatók (S. Hedin, Th. Heyerdahl, J. Y. Cousteau) beszámolói népszerűek. A magyar irodalomban az első szabályos útleírás Szepsi Csombor Márton 1620-ban kiadott Europica varietasa, divatossá azonban a reformkori szerzők műveivel vált, amikor a Nyugaton utazók a fejlett országok vívmányaira hívták fel az ország figyelmét. Napjainkig a legolvasottabb útleírások Magyar László Afrikát, Vámbéry Ármin Ázsiát bemutató írásai.
http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Utleiras.htm

Thor Heyerdahl – Wikipédia

Thor Heyerdahl: Tutajjal a Csendes-óceánon – Kon-Tiki expedíció; ford. Istványi Ernő; Művelt Nép., Bp., 1956 (Világjárók)

File:Expedition Kon-Tiki 1947. Across the Pacific. (8765728430).jpg - Wikimedia Commons

Olvasd el a következő részletet Thor Heyerdahl Tutajjal a Csendes-óceánon át című regényéből!
Feladat:
Az aláhúzott részlet adatait, tényeit hasonlítsd össze (a füzetedben jegyzetelve) a Wikipédia Quitóról szóló szócikkében szereplő adatokkal, a következő szempontok alapján:
- Quito lakossága, nemzetiségi összetétele,
- történelme a gyarmatosítás előtt és után,
- földrajzi fekvése.

Quito – Wikipédia

(...) Quito sokkal-sokkal régebben főváros, mint ahogy Kolumbusz felfedezte és a fehérek birtokba vették Amerikát. 175 000 lakosa majdnem kivétel nélkül tiszta vérű vagy félvér hegyi indián. (Quito Ecuador fővárosa. A város területe 290 km². Lakossága a 2001-es népszámlálás szerint 1 399 378 fő, de becsült népessége 1 865 541. Guayaquil után az ország második legnépesebb városa. – Szerk.) A város tele van szép régi székesegyházakkal, amelyek felbecsülhetetlen értékű műkincseket rejtenek. A régi spanyol uralom idejéből való pompás épületek alacsony tetejű, vályogtéglás indián házikók közül emelkednek ki. A vályogfalak közt keskeny sikátorok labirintja kanyarog, ahol valósággal nyüzsög a tengernyi nép, a sok vásárról jövő, vásárra menő mezítlábas indián. Valamennyi piros pöttyös ruhát és maga fonta, széles karimájú szalmakalapot visel. A teherrel megrakott szamarak között gyerekek lábatlankodnak. Akinek meg egyéb dolga nincsen, az a hátát a falnak támasztva sütteti magát a nappal. Olykor a spanyol származású arisztokrácia egy-egy autója gördül végig az utcán; szinte csak lépésben tud menni, és folyamatosan dudál, hogy utat nyisson magának a sűrű tömegben, mely menten összefolyik a háta mögött. A levegő ebben a magasságban olyan kristálytiszta, hogy szinte az utca végéről látjuk bekukucskálni a magas hegyeket, melyek még fokozzák a tájék túlvilági hangulatát. (...)

Figyeld meg az alábbi térképeket! Kövesd nyomon az utat Quitótól Quevedóig Latacungán keresztül! Milyen domborzati formákon haladnál át? Melyek a legszembetűnőbb természeti képződmények az útvonal mentén? Írd ki a füzetedbe az útvonalat és a fontosabb látnivalókat! Válassz ki tetszőlegesen egyet a látnivalókból, és készíts 5-10 mondatos leíró fogalmazást róla!

(...) Másnap reggel negyed hatkor egy dzsip robogott fogadónk kapuja elé. Az ecuadori hadsereg egyik mérnökkari tisztje ugrott ki belőle, s jelentkezett szolgálattételre. Azt a parancsot kapta, hogy eső ide, sár oda, árkon-bokron át Quevedóba vigyen minket. A dzsip néptelen, szűk utcákon suhant velünk végig, ahol a hold kísértetiesen sápadt fénye fehér vályogfalakat világított meg. Csakhamar kiértünk a városból, és a jó úton szédületes iramban robogtunk dél felé, át a hegyvidéken. Kitűnően haladtunk Latacungáig, egy hegyi falucskáig, amelynek ablak nélküli indián kunyhói vak koldusokként csoportosultak egy kis fehér templom pálmák szegte, négyszögletű tere köré. Innen egy öszvérek által taposott ösvényre kellett térnünk. Hegynek föl,völgynek le kígyózott ez a hegyi ösvény nyugat felé, az Andok hegyláncának belsejébe. Álmunkban sem láttunk még ehhez hasonló vidéket.

Landkarte

Nézz utána az ecuadori hegyi indiánok öltözékének, népviseletének! Készíts illusztrációt hozzá a füzetedben! Vagy pedig az alábbi részlethez készíts illusztrációt, tetszőleges technikát alkalmazva: rajz, kollázs, stb. (Akár külön A4-es/A3-as rajzlapra is.) Közben autentikus inka népzenét is hallgathatsz :)

A hegyi indiánok különös földjén jártunk, a miénktől merőben idegen világban, a Holdtól nyugatra, a Naptól keletre, túl a tér és az idő törvényein. Egész autózásunk alatt nem hagytunk el egyetlen szekeret vagy más kerekes járművet. Olykor egy-egy mezítlábas, élénk színű ponchót viselő pásztor merev léptű, méltóságteljesen mozgó lámákat terelt velünk szemben. Egyszer-kétszer indián családdal is találkoztunk. A férfi rendesen elöl kocogott öszvérén, az asszony meg mögötte bandukolt, fején teljes kalapkészletével; kisgyermekét a hátára kötözött zsákban lötyögtette, és közben szorgalmas ujjai egy percig sem hagyták abba a gyapjúfonást. Leghátul szamarak és öszvérek jöttek utánuk, rőzsével, náddal vagy cserépedényfélékkel púposan megrakva.Napégette, szárazságtól megrepedezett, meredek lejtőkön haladtunk végig, ahol – ameddig csak a szem ellátott – sem fa, sem bokor nem tudott gyökeret verni. Leereszkedtünk homokkal borított, sivatagos völgyekbe, ahol csak a kaktuszok élnek meg. Azután elértük a legmagasabb csúcsok hómezőit, ahonnan olyan metszően hideg szél csapott le ránk, hogy csökkentenünk kellett a kocsi sebességét, különben megdermedtünk volna az őserdő melegéhez szabott ingünkben. Rengeteget kellett kanyarognunk az úttalan tájakon, hol apró füves tisztásokon, hol meg kavicsgörgetegeken át, mindenütt az öszvérpatkók nyomait kutatva. Mikor már elértük a hegytömeg szélső gerincét, melyen túl az Andok lába hirtelen meredeken szakad a mélybe, a laza sziklába bevágott lépcsős öszvérúton haladtunk tovább; körülöttünk meredek szirtek és alattomos szakadékok. (...)

Szabad fotó: Ecuador, Cuenca, paraszt, etnikai, népviselet | Hippopx

Útirajz
Az útirajz az utazási irodalom egyik fő műfaja, az író személyes benyomásait, hangulatait, gondolatait állítja előtérbe, szemben az objektív, tudományos igényű útleírással. Kötetlenebb, átfogó, egységes kompozíció nélküli válfaja az úti jegyzet. Az útirajzok műfaja a 18. század végén keletkezett és a romantika idején virágzott. (Chateaubriand Útikalauz Párizsból Jeruzsálembe, 1811; Heine Utazás a Harz-hegységben, 1824; Petőfi Sándor Úti jegyzetek, 1845; Irinyi József Német-, francia- és angolországi úti jegyzetek, 1846).
http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Utirajz.htm

Petőfitől ezúttal nem verset olvasunk, hanem úti beszámolót, útirajzot, amelyben a szerző beszámol egy utazás élményeiről. A költők és az írók nem csupán egyféle műfajban alkotnak. Petőfit elsősorban költőként ismerjük, de írt még úti leveleket, drámát, színpadi művet, sőt regényt is.
Petőfi Sándor az Úti leveleket 1847 nyarán írta, a műveket költő barátjának, Kerényi Frigyesnek címezte. A leveleket valójában nem juttatta el a barátjának, ezért mondhatjuk azt, hogy fiktív (képzeletbeli) levelek az Úti levelek. Az úti levélnek konkrét címzettje van, megszólít valakit, és személyesen neki mesél. Az utazó a helyszínről küldi, kicsit olyan, mintha helyszíni riport lenne. Szinte érezzük az ottani illatokat, mintha mi is részt vennénk az utazáson.

Olvasd el figyelmesen a következő részletet a III. levélből!

Debrecen, május 14. 1847.
(...)Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az Isten homloka.
Megállok közepeden s körültekintek oly elragadtatással, milyet nem érez a schweizi az Alpeseken, milyet csak a beduin érez Arábia sivatagjaiban. Milyen szabadon lélekzem, mint tágul keblem!
Mennyivel hosszabb utat tesz itt a nap, mint máshol! Megmérhetetlen a láthatár, s olyan, mint egy kerek asztal, beborítva az ég világoskék üvegharangjával, melyet egy felhőcske sem homályosít. Gyönyörű tavaszi nap van.
Az útfélen itt-ott egy-egy pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint fonalán a pók.
Nehány lépésnyire az úttól csillog egy kis tó, szélén sötétzöld káka és világoszöld sás; mellette bibicek nyargalásznak búbos fejeikkel s a tó közepén nagyokat lép hozzá piros lábaival a melankolikus gólya.
Egy dülőföldnyire legel a gulya, hosszú botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás és megemeli előttünk kalapját, nem szolgaiságból, mint a felföldi német és tót, hanem emberségből, mint magyarhoz illik.
Mik azok a T alakúak ott a távolban? azok elszórt gémes kutak, de oly messze vannak már, hogy karcsú ostorfáik nem látszanak.
Amott a látkör peremén a hortobágyi csárda, de nem a földön, hanem az égen ... oda emelte föl a délibáb. A csárda mellett a ménes, szinte a levegőben, mintha egy elfáradt darucsoport szállana. Kedves délibáb! úgy tartja ölében a tárgyakat, mint gyermekeit az anya.
Némán, merengve ül az ősnyugalom e térségen, mint tűzhelye mellett karszékében a száz éves aggastyán, ki az élet zajos napjait zajtalan szívvel gondolja át.
Mily egyszerű a puszta és mégis mily fönséges! de lehet-e fönséges, a mi nem egyszerű? (...)