Tamási Áron: Szikra fia

Parchment

Mi jut eszetekbe a szikra szóról? 1. Nyissátok meg a következő Jamboard lapot, majd egy perc alatt írjátok le azokat a szavakat, kifejezéseket, fogalmakat, melyeket társítani tudtok a szóhoz!

Szikra - ötletbörze

2. Az ötletbörze után próbáljátok meg valamilyen szempont szerint csoportosítani a kapott szavakat, kifejezéseket!

Tamási Áron rövid életrajza

&nbsp; Tamási Áron (1897-1966) erdélyi magyar író. A székelyföldi Farkaslakán született 1897. szeptember 20-án földművescsalád gyermekeként. Sok testvére volt. Gyermekkorában egy baleset következtében elvesztette egyik hüvelykujját, így nem volt alkalmas a mezőgazdasági, fizikai munkára, ezért szülei taníttatták. Az elemi iskola elvégéze után Székelyudvarhelyre került, a katolikus főgimnázium tanulója lett. 1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába, majd 1910-től a&nbsp;székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium (az iskola jelenleg Tamási Áron Gimnázium nevet viseli) tanulója.&nbsp;Az elődök paraszti életformájából szeretett volna kitörni. 1918-ban jogi tanulmányokba kezdett Kolozsváron, majd a Kereskedelmi Akadémia hallgatója lett. Felnőttként változtatta meg a keresztnevét Jánosról Áronra. Tanulmányai befejezése után Kolozsváron és Brassóban dolgozott banktisztviselőként.

Olvasd el figyelmesen a következő szöveget, majd egy teszt fog következni, mely ellenőrzi, mennyire ismered az író életét!

Fából készít különböző eszközöket, edényeket: pl. hordók, kádak, puttonyok, dézsák, vödrök. A hordókészítők főleg a bortermő vidékeken voltak elterjedtek.

Az étkezéshez szükséges magvak, gabonák őrlését végezte (pl. búza). Kezdetben kézi őrlés útján nyertek lisztet, majd felhasználták erre a célre a víz és a szél erejét, de az állati erővel történő malomműkodtetést is alkalmazták. 

Feladatai a levágandó állat beszerzése, az állat megölése/leszúrása, a hús feldolgozása és forgalmazása.

Díszes süteményeket készít lisztből, mézből és cukorszirupból. Különböző formákban sütik meg, majd kidiszítik. A piros szín, a kis tükör jellegzetes díszítési módok. A mézeskalácsokat általában a fiúk vették ajándékba a lányoknak, akik emlékként őrizték. 

Zárak, kulcsok, lakatok készítésével, illetve épületek fémvázainak megalkotásával foglalkozó mesterember.

Fémfeldolgozó mester, aki a lovak számára patkókat készít. Néha állatgyógyítással is foglalkozott. 

Sok magyar mesterség merült feledésbe a technikai fejlődés és a gyors változások miatt. Ismerkedj meg néhány ilyen mesterséggel!

Legismertebb pásztor a gulyás volt, aki a rábízott szarvasmarhákra vigyázott. Jellemző eszköze a szíjból font karikás ostor. Hímzett szűrt és díszes kalapot viselt.

A juhokat őrző pásztor neve. Általában Szent György napján (április 24-én) hajtották ki a juhokat, szeptember végéig kint voltak. Néha fedett karámokba terelték az érzékenyebb fajtákat. A juhászok régen az állatok bőréből subát, bőrnadrágot, erszényt és dudát varrtak. A szarvból és csontokból szerszámokat vagy játékokat, a juhtejból sajtot, túrót készítettek.

Olvassátok el a novellát!

Gazdag melegség lebegett egész nap, pedig érkezőben volt már a három "ember" közül az első, vagyis szeptember. Reggeltől kezdve semmi felhő nem mutatta magát. A szelek is aludtak valahol: még a fiaikat, a szellőket sem küldték el, hogy őszi sápadás előtt itt-ott meglebbentsék a leveleket. Csak napnyugta előtt komorodott el furcsán a nyugati ég pereme, szelíd és kék nappali színe lassan az acél színére komolyult, de még az is színborulat volt inkább, mint távoli felhő. Moha, a vén pásztor, mégis hazaengedte idő előtt a lovakat. Nem biztatta őket, hogy sietnének; maga is szelíden és puhán bandukolt velük, inkább közöttük, mint hátul. Úgy ereszkedett a nagy és okos lófejek között, mintha nem is pásztor lett volna, hanem csakugyan egy nagy darab puha és békességes moha.

Lassan szállásokra szakadoztak a lovak. Hazatért a Magos Ambrus két lova is. Mint valami kisasszonyoknak, Moha bácsi még ki is nyitotta nekik a kaput, melyen a piros illegett be először s utána a fekete. A két ló megállt az udvaron, és vidáman merítgette meg az otthoni légben a fejét. Valósággal mintha köszönt volna mind a kettő. Ambrus gazda a csűrből lépett elő, s a kalapját, melyre hálót fontak a szénaszálak, rögtön feljebb mozdította a homlokán, mintha meg lett volna lepődve.

Azok a pásztorok, akik naponta ki- és behajtották a szarvasmarhákat. Ők a pásztorrend alján álltak, kevésebb tekintélyük volt, mint a gyulyásoknak vagy a juhászoknak. A csordás egész nap kint volt a legelőn, a tehéncsordát őrizte. Reggelente a tülök hangjával és az ostor csattogásával indította az állatokat a legelőre.

Disznókat őrző pásztor neve. A disznók csapatának neve a konda, innen ered a pásztor neve is. A kondások az állatokat őrző pásztorok legszegényebb rétegét alkották. 

A vargák állati eredetű bőrből készítettek lábbeliket. A vargák és tímárok (bőrkikészítők) munkája szinte megegyezett. Mindketten bőrrel dolgoztak.

Juhok, kecskék és vadak prémjét is felhasználta a díszes ruhaneműk készítésekor a szűcs. Bőrből készült ruhákat, bundákat, subákat készített.

Csizmák készítésével és javításával foglalkozott.

- Ennek tudnia kell! Annyi ideje sem volt a fiúnak, hogy bár köszönjön; de az eszét nem tudták a támadó szóval félreütni, mert rögtön megkérdezte: - Mit? - Ki találta fel a villámhárítót? - folytatta a kovács. - Franklin Benjámin - mondta a diák. A kovács nagy diadallal felemelte azt a kormos, nagy kezét, s miközben az öt ujja elágazott a levegőben, csak ennyit mondott: - No, ugye! De ott ült szelíden és mosolygósan egy okulárés öreg ember, aki csendesen így szólt: - Akárki mondja, úgysem igaz. Mert ugyanis tudni kell, hogy már a Salamon templomán is volt villámhárító! Mindenki nevetett, mivel az öreget már régen el akarják vala mozdítani a Salamon király temploma mellől, de őkelme annyira gyökeret eresztett ott a villámhárító tövében, hogy mozdulni sem akart onnét. S ha már ilyen reménytelenségbe esett az igyekezet, a fiú bátorsággal szólhatott a kovácsnak, s a kovács is jöhetett mindjárt, hogy patkót verjen a lovakra. De sohasem hitték volna, hogy a közel is olyan messze legyen, mert ahogy kiléptek a házból, a vihar rögtön megragadta őket. A fiú mondott is valami affélét, hogy ne húzódjanak- e vissza, de a hangjának felét elvitte a zivatar szele, s a másik felére pedig azt ordította a kovács, hogy menjenek csak, mert fent az égben is most edzik a patkót. Amikor tépetten megérkeztek, Ambrus a nagy műhely mélyéről lesett kifelé; a két ló pedig, odakötve az udvari fához, röpdöső sörénnyel nyújtotta a nyakát, harapdálva a hidegen lobogó levegőt.

- Még nincs este! - mondta. - Még nincs - felelte az öreg pásztor. - Hát akkor mért eresztette haza a lovakat? - Vihar lesz - mondta Moha bácsi. Ambrus az égre nézett, kereken mindenfelé, s közben olyan kedves-csintalan volt az arca, mintha nem is felhőt keresne az égen, hanem menyasszonyt az öreg Mohának. - Felhőnek magja sincs! - mondta. Moha bácsi nem szólott erre semmit, hanem mosolygósan úgy ereszkedett a többi lovakkal tova, akár egy mezei pápa, ki a vihar dolgában nem tanakodik, hanem csak kinyilatkoztat. De hát jól van - mondta magában Ambrus, mert akár lesz vihar, akár nem: jól tette, hogy korábban eresztette haza a két lovat; jön az úti munka, s legalább patkót veret a lábukra. El is viszi mindjárt a kovácshoz őket. El bizony, hadd kezdje el, s hordja meg azt a prizmakövet az országutakra. Ötven rakást vállalt. - No jó! - mondta véglegesen. Egy darab posztóval megtörülgette a lovakat, a sörényhajukat elrendezte, s kötőféket húzott a fejükre. Aztán bément a házba, hogy egy mellényt legalább magára kapjon. Ahogy lebbentette volna a mellényt, a szeme rajta maradt a fián, aki asztal mellett kuporgott valami ábrás könyv fölött. Kamaszkodó, barna fiú volt, negyedikes diák ifjú, akit szintén Ambrusnak hívtak.

A diák is megnézte az eget és a mozduló fák tetejét, mintha az ő tudománya nélkül nem tudna vihar lenni, s engedelme nélkül nem is lehetne semmiképpen. Nagy megfontolás után megadta mégis magát, sőt a jóslatot messze hagyva, így szólt: - Biztos. Olyan pontot tett a szó végére, hogy ebben a dologban többet még sóhajtani sem lehetett. Hallgatva mentek hát a lovak előtt, csak később és nagy elgondolkozás után szólalt meg Ambrus: - Gondolkoztál-e a dolgon? - kérdezte. - Milyen dolgon? - Azon, hogy mi leszel. A fiú ismét a fák teteje felé nézett, de most nem olyan kétkedés nélkül, mint az előbb; s éppen akkor port is csapott a szemébe a morduló szél. - Gondolkoztam - mondta. - S mi leszel? - Nem tudom. Az apja elnevette magát, hogy milyen biztos eredménye lett a nagy gondolkozásnak, de mivel éppen megérkeztek a kovács kapuja elé, nyugton hagyta ezt a kérdést. Inkább kérdőleg nézett körül, amikor bévezette a két lovat a patkóverő udvarra. Csend volt mindenütt, de az első pillantás nagyon biztatta, mivel a műhely nyitva volt egészen. Igaz, hogy nem is lehetett volna másképpen, mert a műhelynek ajtaja nem volt. A tűzhelyen azonban még pislogott a szén. - János mester a szomszédban van! - kiáltott oda valaki. Az útról szólott bé egy ember, aki látta, hogy az udvaron tévelyegnek a szemükkel. Mondott egy köszönő fél hangot Ambrus, majd rögtön szalasztotta a fiát, hogy hívja haza János mestert a szomszédból. De már akkor erősen méregbe jött a szél is, hogy a fiú markába kapta a kalapját, s lebbenő ruhában úgy futott a szomszéd felé. Ahogy ott bényitott az ajtón, nagy társaság közepiben találta János kovácsot, aki rögtön a fiúnak szegezte a szót:

A kovács szenet öntött a tűzhely bölcsőjébe, amely hamarosan izzásba merült, és pirosra hevítette a hosszú vasat. S miközben tűz lett a vasból, és az üllő tetejéről telepozdorjázta fényes szikrákkal a levegőt, az udvar fölött is szikráztak a felhők, és akkorákat csattant az ég, mintha odafönt is óriás lovakat patkoltak volna valami óriások. A fiú káprázva nézte, hogy miképpen szikrázik mindenütt a világ. A fénylő elemek között a szeme is röpdösve világolt, majd az arcán enyhe öröm kezdett nevetni. Aztán nyugalom szállotta meg. Mire a patkók elkészültek, nagyjából a vihar is elvonult; s amikor pedig már ott feküdtek a két ló négy lábán, akkor üdén és derűbe fonva a világot, kinevetett az idő is. - Minden megtörtént - mondta a fiú. Már olyan jókedvük volt, mint magának az időnek. Úgy lendült fel Ambrus atya a feketére, mintha egy hét múlva akart volna házasodni; s utána a fiú is pattant egyet, s már ott feszített a piros hátán. Künn a köves úton megugrotta magát Ambrus alatt a fekete ló, s ahogy a négy patkós lába csattogni kezdett a köveken, szikrák ugrándoztak a föld fölött. - Tudom, mi leszek, édesapám! - kiáltotta előre a fiú. - No, mi? - Szikra fia! - Micsoda szikra fia?! - Hát tudós, aki a tüzeken uralkodik. Úgy érezte Ambrus, hogy a füle boldog, és a szíve örvend; a fiú pedig a csillaggal nevetett össze, mely a házak feje fölött éppen kiragyogott.

(Forrás: Tamási Áron válogatott novellái, http://mek.oszk.hu/01000/01093/html/07.htm#cim66)

5. A kövtekező keresztrejtvény a novellából származó szavakat rejt. Olyan szavakat, melyek a szikrához kapcsolódnak. Oldd meg helyesen!

Keresztrejtvény Szikra fia

6. Találd meg a novellában megjelenő foglalkozás-/szakmaneveket!

Foglalkozáskereső

Csoportosítsd a megadott szavakat, kifejezéseket!

Szikra és tűz szavak jelentésmezői

Beszéljétek meg szóban! 1. Milyen szóképet rejt a "szikra fia" szószerkezet? 2. Hogyan értelmeznétek a mű címét? Milyen jelentést társítanátok hozzá?

Tedd próbára tudásod! Oldd meg a következő tesztet!

Tamási Áron élete

7. Emlékszel-e mind a 17 mesterségre? Oldd meg a szókeresőt! Találd meg a mesterségeket!

Mesterségek

8. Válaszolj a kérdésekre egy-egy mesterségnévvel!

9. Az idők során sokat változott a világ, és vele együtt az emberek és foglalkozásaik is. Oldd meg a napjainkbeli foglalkozásokkal kapcsolatos feladatot! Ismered-e mindegyiket?

Mesterségekről

Modern foglalkozások

Nézd meg a következő videót! Segíthet a pályaválasztásban!

Így döntsd el, hogy mi legyen a szakmád! | MySchool

Beszélgessetek! A tanárnőtök/osztályfőnökötök irányításával beszélgessetek a jövőtökről! Segít a kártyaosztó játék.

"A jövő azoké, akik hisznek álmaik szépségében." Eleonor Roosevelt

Pályaválasztás

Tamási Áron rövid életrajza Teszt Szikra fia című novella Feladatok Lezárás

1923-ban kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, New Yorkban élt. 1926-ban, hazatérése után feleségül vette Haliker Erzsébetet. Nem született gyermekük. A második világháború idején csupán tartalékosként szolgált. Budapesten halt meg 1966 május 26-án, kívánságát teljesítve szülőfalujában temették el. Síremléke Farkaslakán, a templomkertben található. Tamási Áron, akit sokan népi írónak neveznek, több műfajban alkotott: regény, novella, elbeszélés, dráma, publicisztikai írások. Műveiben főleg az erdélyi székely nép életéről, hagyományairól, hitvilágáról, gondolkodásmódjáról írt. Írásaiban megelevenednek a szereplők az ízes, humoros székely nyelv által. Szülőföldjének, gyermekkorának hangulatát, alakjait, helyszíneit idézik meg a székelyek legjellegzetesebb és legnagyobb írójának alkotásai. Tamási Áron műveiben megszólal a magyarság kisebbségi sorba kerülésének tragédiája is. A gyökerekhez való ragaszkodást, a szülőföld iránti szeretetet hangsúlyozza, a megmaradás vágya hajtotta. Számos díjban, kitüntetésben és elismerésban részesült (pl. Kossuth-díj, Corvin-koszorú, Magyar Örökség díj. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja).

- Mit tanulsz olyan erőszakkal? - kérdezte az apja. - A növényeket - mondta a fiú. Az apja gondolkozott egy percig, aztán mégis úgy döntött, hogy a könyvet leborítja a szavaival. - Hagyd ott a beléndeket, s gyere inkább velem! - Hova? - Patkót veretünk a lovakra. A könyv rögtön árván maradt, mert a kicsi Ambrus nagy lovas fiú volt; s szerette látni azt is, amikor vasal a kovács. Mert füstöl a lónak a körme, ahogy rápróbálja a patára a tüzes patkót; s gőzölve cserszen a víz is, amikor utána vízbe mártja. És aztán két ütéssel mindig átszalasztja a patán a patkószeget, s el nem görbíti soha, csak akkor esetleg, ha összeveszett a feleségével. - Felülhetek az egyikre? - kérdezte. - Jövet - mondta az apja. A két kötőfék szárát a markába fogta Ambrus, de meg sem kellett huzintani, mert a két ló megindult utána. A fiú is ott ment az apja mellett, a piros ló előtt, amelyik nem volt még háromesztendős, ámbár a fekete sem. Különös, meleg szél mozdult, ahogy kimentek a kapun. Vagy nem is szél volt, ami mozdult, hanem a levegő kezdett mélyen és furcsán hullámzani. Az acélszín is megemésztette már a napot, sőt gomolygó, réteges felhőket kezdett magából gyúrni, amelyek nyugatról úgy görgették magukat előre, mintha valami égi tenger hullámzott volna. Este előtt már félig sötét volt. - Igaza lesz Mohának - mondta Ambrus. - Mit mondott? - kérdezte a fiú. - Vihart.

Tamási Áron: Szikra fia

Novella feldolgozása VIII. osztály

3. Tamási Áron: Szikra fia című műve novella. Egészítsd ki a novella műfajának jellemzőit!

Novella műfajának jellemzői

4. Ha figyelmesek vagyunk, a novella soraiban szóképekre bukkanhatunk. Csoportosítsd a megadott szóképeket!

Szóképek

1. A történet elolvasása után találjátok meg a cselekménymozzanatok helyes sorrendjét, és helyezzétek el az idővonalon!

Szikra fia című novella cselekménymozzanatai

2. Figyelmesek voltatok-e olvasás közben? Oldjátok meg a következő feladatot! Törekedjetek arra, hogy az utolsó, a milliós kérdést is megválaszoljátok!

Legyen Ön is milliomos!

Férfi mesterember, aki férfiak számára szab és varr ruhákat. A hagyományos, népi ruhaneműket is a szabó készítette általában sötét színű posztóból. (pl. dolmányt, mentét - zsinóros díszítéssel) A női ruhákat a falusi varróasszonyok varrták meg.

Vászont készítő szövőmester. Az inasok, segédek csak akkor válhattak mesterré, ha a szövés minden fortélyát megtanulták, és bemutatták "vizsgamunkájukat". Vándorútra keltek, és a más vidékeken látott új mintákat, szövési technikákat lejegyezték. A családban így öröklődött a mesterség.

Agyagból készít égetett edényeket. Az agyag minőségétől függ az edény tűzállósága. Főző-sütő edényeket, fazekakat, tepsiket készített a fazekas az ún. fazékföldből, mely tűzálló volt.

Bútorokat készítő kézműves mester. Festéssel, faragással díszítette termékeit. Ismert, híres bútordarab volt a faragott, festett láda (kelengyeláda, tulipános láda).A mesterek puhafából készítették a bútorokat. Ők a bútorasztalosok voltak. Az ajtókat, ablakokat, a templomok kazettás mennyezeteit készítőket épületasztalosoknak hívták.

Stars pattern

A történet vége.... Mi a témája a párbeszédnek?

A novella utolsó mondatából kiindulva írd meg az apa monológját 6-8 mondatban!

Mutasd be 5-6 mondatban  a "tudós, aki a tüzeken uralkodik" mesterséget! 

Ambrusék hazaérkeznek a lovakkal. Írd meg a gyerek és az anya párbeszédét 8-10 mondatban!

Írj 8-10 mondatos levelet a Ambrus (a gyerek) nevében külföldre költözött barátjának, melyben beszámolsz arról, hogyan döntötted el, mi leszel!

Mutatsd be 5-6 mondatban a számodra ideális szakmát! 

Name

Safari may block some audio or video from playing automatically and ‘read to me’ will skip these. You can configure this in Safari’s preferences.