Az összetett mondat

a. Mi lehet szöveg? Melyek a szövegszerűség legfontosabb jellemzői? Készítsetek pókhálóábrát!
b.Olvassátok el a következő listát. Mennyire felel ez meg az általatok fentebb említett szövegjellemzőknek?
Dombos táj (zivatar után)
3 gomolyfelhő
1 halastó
1 gátőrház
1 férfi (az ablakon kihajolva)
1 kiáltás
1 jegenyesor
1 sáros út
Kerékpárnyom (a sárban)
1 női kerékpár
1 kiáltás (az előbbinél hangosabb)
1 pár szandál
1 szoknya (a szélben lobogva, a csomagtartót csapkodva)
1 milflőrmintás blúz
1 darab amalgámtömés (fogban)
1 asszony (fiatal)
1 kiáltás (még hangosabb)
Új kerékpárnyomok
1 becsukódó ablak
Csönd

ÉRTELMEZÉS ÉS ÚJRAÉRTELMEZÉS

c. Hozzatok érveket amellett, hogy ez egy szöveg!
d. Mit gondoltok, hogyan kapcsolhatók egymáshoz a felsorolt dolgok?
e. Milyen címet adnátok a szövegnek?
f. A fenti lista Örkény István egyik egyperces novellája, a címe: Leltár. Hogyan befolyásolja a cím a szöveg értelmezését?
g. Adottak a következő lehetséges címek: Kirándulás, Forgatókönyv, Kiállítás, Bakancslista, Nyomozás.
Figyeljétek meg, hogy változik-e az értelmezés, ha más címet rendelünk a szöveghez, és ha igen, hogyan!

AZT FIGYELTÜK MEG, hogyan keretezte újra a szöveget az, ha más címet rendelünk hozzá, és miben változik meg a lista értelmezése ezáltal.
MÁS SZAVAKKAL: azzal, hogy egy szöveg más környezetbe vagy egy másik szöveg környezetébe került, megváltozik az értelmezés kerete és lehetőségei.

Emlékeztek még az összetett szavakra?
Összetett szavakat mindig valamilyen már meglévő összetételi mintára alkotunk, és az alapján értelmezzük is a frissen hallottakat. Milyen mintát találsz az egyes példák mögött? Egészítsd ki!

ÖSSZETÉTELEK

x -nek/x- re való y: hajhab, babapiskóta, kutyatáp

----------------- eperhab , gyöngyfűzér, csirkepaprikás

x-re használható y: fűnyíró, fogkefe, sétapálca

-------------------------- tűzforró, falfehér, bivalyerős

x fajtájú y: kaputelefon , mérges kígyó, vadnyúl

Feladat
a. Fejtsd ki az alábbi összetett szavak jelentését! Pl. sétálóutca ´utca, ahol sétálni lehet´, hamutálca ´tálca hamuzás céljára´, ivóvíz ´víz, ami iható´stb.
gyermekcipő, gyermekbetegség, gyermekvers, gyermekkocsi, gyermekkórus, gyermekotthon, gyermekgyógyász, gyermekmegőrző, gyermekkor, gyermekjegy, gyermeksírás

b. Próbáld meg az alábbiakat is az a.-beli példákhoz hasonlóan kibontani! Milyen nehézségekbe ütközöl? Mit jelentenek ezek? Honnan tudod?

gyermekláncfű, barátfüle, vasmacska, szóbeszéd, jöttment, feketemunka, tűzrőlpattant, árfolyam, rakott krumpli, zsákbamacska, elégtétel, rántott hús, tűzijáték, légyott, királykisasszony, körlevél, kerékpár, tükörtojás, holtbiztos, pályaudvar, láthatár, macskakő, tűzcsap, szappanopera, fapados, ágrólszakadt, fogkő

a. Beszéljétek meg, hogy mit változtattatok, és miért voltak szükségesek ezek a változtatások! Figyeljétek meg, melyik átalakítás során kaphattatok olyan mondatot, amiben két, és melyik során olyat, amiben csak egy jelenet van!
b. A következő mondatok születhetnek:
1. A macska és a kutya várakoznak./ Cirmi és Fickó várakoznak.
2. Maffia és Lukrécia a háztetőn ül.
3. Az egér rejtőzködik, a macska pedig benéz az egérlyukon.
4. Tom Jerryt szorongatja a kezében, és udvarol.

c. Ábrázoljátok a mondatokat puzzle-modellt használva!
d. Hány puzzle-szerkezet szükséges az egyes mondatok ábrázolásához? Miért?

Nézzétek meg az alábbi mondatvariánsokat is! Hány puzzle-szerkezetre lenne szükség az ábrázolásukhoz? Színezzétek pirosra azokat a mondatokat, amelyeket egy, és kékre azokat, amelyeket két puzzle-szerkezettel ábrázolnátok!
A kedvencek a kerítésen és az asztalnál várakoznak.
Cirmi a kerítésen várakozik, és/de Fickó az asztalnál várakozik.
A macskák a háztatőn ülnek.
Maffia és Lukrécia a háztetőn ülnek.
Maffia a háztetőn ül, és Lukrécia is a háztetőn ül.
Az egér rejtőzködik, és a macska benéz az egérlyukba.
Tom Jerryt szorongatja, és közben udvarol.

MELLÉRENDELŐ ÖSSZETETT MONDAT

Ebben a feladatban megfigyelhettétek a képek és a mondatok szintjén is, hogyan alkothatunk két jelentből egyet. Mindkét esetben úgy jártunk el, hogy egymás mellé illesztettük, mondhatnánk úgy is, egymás mellé rendeltük a jeleneteket (képeket/mondatokat). A két kép összeillesztésével egy összetettebb képet kaptatok, míg a két egyszerű mondat összeillesztésével összetett mondatot hoztunk létre. Ez utóbbiakat mellérendelő összetett mondatoknak hívjuk, és az őket alkotó mondatokat pedig tagmondatnak. Megfigyelhettétek, hogy ahol több tagmondat volt, ott több puzzle-szerkezetet tudtatok létrehozni, külön minden tagmondat igéje köré egyet. Ezek összekapcsolásához gyakran egy kapcsolóelemet is felhasználunk, ezt kötőszónak hívjuk. A mellérendelő összetett mondat tagmondatai között fontos szerepe van a tagmondatok tartalmának (jelentésének), illetve a közöttük lévő kapcsolatnak.

Olvassátok el az alábbi mondatokat, és próbáljátok meg minél pontosabban megfogalmazni, a közöttük levő jelentéskülönbségeket!
Kati pogácsát evett, és szörpöt ivott.
Kati pogácsát evett, aztán szörpöt ivott.
Kati pogácsát evett, sőt szörpöt ivott.
Kati pogácsát evett, meg szörpöt ivott.
Kati pogácsát sem evett, szörpöt sem ivott.
Kati pogácsát is evett, szörpöt is ivott.
Kati pogácsát evett, szörpöt ivott.

Vegyétek ki a következő mondatokból az és kötőszót, és figyeljétek meg, hogy értelmes marad-e a mondat, illetve változik-e a jelentése!
Felmászott a fára, és leesett.
Hazamentem, és megírtam a fogalmazást.
Karcsi rögit írt, és puskázott.
Karcsi puskázott, és rajtakapták.
Karcsit rajtakapták a puskázáson, és újraírta a felmérőt.
Anna filmet nézett, és pizzát evett.
Feri a szobában téblábolt, és a kulcsait kereste.
Anna megsütötte a sütit, és megette.
Milyen következtetésre jutottatok? Szükséges-e minden esetben kitenni a kötőszót?