Beszélgessetek:
Ki a hős?
Hogyan válik valakiből hős?
Számodra ki hős?
Ki a hős?
Hogyan válik valakiből hős?
Számodra ki hős?
Nézzétek meg az alábbi videót, majd mondjátok el véleményeteket!
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=faAqj_AI03c
A középkorban nem akárki válhatott hőssé, lovaggá. Komoly próbatételeken kellett átesniük.
Az alábbi videó betekintést nyújt a lovagi torna világába.
Az alábbi videó betekintést nyújt a lovagi torna világába.
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=qSoYQXiOqR0
Lássuk, ki is a mi hősünk! Ki is ő?
Valós személy volt-e?
Honnan hallott róla Arany János?
Ki írt már Toldiról Arany előtt?
Honnan hallott róla Arany János?
Ki írt már Toldiról Arany előtt?
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=YEHSmWcgkpE
Mennyire ismeritek a művet? A következő linkre kattintva egy feladatsort találtok.
Melyik énekben mi történik? Kattints a linkre!
Loading...
Kik a Toldi szereplői?Loading...
Milyen a főhős? Lássuk néhány jellemvonását!Loading...
Beszélgessetek!Loading...
Hol, mikor „látja meg” Toldi alakját az elbeszélő?a) Hol, hogyan jelenik meg az elbeszélő számára Toldi?
b) Miért „lobog” Toldi képe a narrátor előtt?
c) Hová helyezi el a történet idejét az elbeszélő? Mennyi időt jelent a „kilenc-tíz-ember-öltő”?
d) Kiderül, hogy melyik történelmi korban játszódik a történet, és melyik korban meséli az elbeszélő?
Hogyan viszonyul György Miklós tettéhez?
a) Miért jött kapóra Györgynek Miklós akaratlan, de súlyos tette?
b) Mi volt gyors reagálásának belső indítéka?
c) Számolt-e a bekövetkezett eseménnyel?
Olvassátok el a következő részletet, és képzeljétek el a szituációt! Jelenítsétek meg a szereplő helyzetét, lelkiállapotát, szándékát mozdulatokkal, testtartással! Mutassátok be az osztály előtt!
„Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,
Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.
De, midőn egy dárda válla csontját érte,
Iszonyatosképen megharagutt érte,
S melyen ült, a malomkő-darabot fogta,
Toldi György bosszantó népe közé dobta.”
„Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,
Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.
De, midőn egy dárda válla csontját érte,
Iszonyatosképen megharagutt érte,
S melyen ült, a malomkő-darabot fogta,
Toldi György bosszantó népe közé dobta.”
Pletykajáték
Játsszatok „pletykajátékot”! Véletlenül meghallottad Miklós és György vitáját, mert
a) cseléd vagy a Toldi-háznál. Utasításra vársz asszonyodtól a másik szobában. Kihallgatod őket, majd elrohansz, hogy elpletykáld a hallottakat a többi cselédnek.
b) György kíséretéhez tartozol. Az ajtóban állsz őrséget. Mikor leváltanak, elmeséled a többieknek, mit hallottál.
c) béres vagy a Toldi-családnál. A nyitott ablaknál hallgatózol. Sietsz a többiekhez, akik épp a boglyák hűvösében pihennek.
a) cseléd vagy a Toldi-háznál. Utasításra vársz asszonyodtól a másik szobában. Kihallgatod őket, majd elrohansz, hogy elpletykáld a hallottakat a többi cselédnek.
b) György kíséretéhez tartozol. Az ajtóban állsz őrséget. Mikor leváltanak, elmeséled a többieknek, mit hallottál.
c) béres vagy a Toldi-családnál. A nyitott ablaknál hallgatózol. Sietsz a többiekhez, akik épp a boglyák hűvösében pihennek.
Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
A TÉKOZLÓ FIÚ
Példázat az Újszövetségből
Egy embernek két fia volt. A fiatalabb fiú azzal állt oda atyja elé:
– Atyám, add ki a részemet az örökségből.
Megtette az ember, amit a fia kért. Megosztotta az örökséget. Néhány nap múlva összeszedett a kisebbik fiú mindent, ami neki jutott, és útnak indult távoli idegen tartományba. Ott eltékozolta az egész vagyonát az utolsó fillérig. Mikor minden pénze elfogyott, nagy ínség támadt abban a tartományban. Az ifjúnak betevő falatja sem volt. Beszegődött egy gazdaemberhez, aki elküldte a mezőre, hogy disznókat legeltessen. Arra is képes lett volna, hogy a disznók moslékját egye, de a gazdájától még azt sem kapott. Nagy nyomorúságában így töprengett: Atyám házánál bőven jut kenyér minden béresnek, én pedig itt halok meg éhen. Elmegyek atyámhoz, és megmondom neki: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a te fiadnak mondjanak. Fogadj be úgy, mint egy béresedet.”
Mindezt elgondolta, és elindult hazafelé.
Mikor már közeledett a szülői házhoz, meglátta őt az atyja. Megesett a szíve a rongyos, kiéhezett fián, odafutott hozzá, átölelte, csókolgatta. A fiú pedig beszélni kezdett, ahogy nagy nyomorúságában elgondolta:
– Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a fiadnak mondjanak. Atyja azonban a szavába vágott, és a szolgáit szólította:
– Hozzátok elő legszebb öltözet ruhámat. Hazatért fiamat öltöztessétek fel ékesen. Kössetek sarut a lábára, az ujjára gyűrűt húzzatok. Vágjátok le a hizlalt tulkot, lakomázzunk vígan, mert a fi am meghalt, de feltámadt, elveszett és megkerült.
El is kezdtek vígan lakomázni, dalolni. A nagyobbik fiú kint dolgozott addig a mezőn. Házukhoz közeledve hallotta már az éneklést meg az ujjongást. Megkérdezte egy szolgától, hogy mire való ez a nagy mulatság, mi történik otthon.
− Megjött az öcséd. Apád levágatta a hizlalt tulkot, annak örömére, hogy a fia egészségben hazaérkezett.
Olyan haragra lobbant erre az idősebb fiú, hogy be sem akart menni a szülői házba. Az apja jött ki, kérlelte, hogy üljön be hozzájuk. De ő így felelt:
A TÉKOZLÓ FIÚ
Példázat az Újszövetségből
Egy embernek két fia volt. A fiatalabb fiú azzal állt oda atyja elé:
– Atyám, add ki a részemet az örökségből.
Megtette az ember, amit a fia kért. Megosztotta az örökséget. Néhány nap múlva összeszedett a kisebbik fiú mindent, ami neki jutott, és útnak indult távoli idegen tartományba. Ott eltékozolta az egész vagyonát az utolsó fillérig. Mikor minden pénze elfogyott, nagy ínség támadt abban a tartományban. Az ifjúnak betevő falatja sem volt. Beszegődött egy gazdaemberhez, aki elküldte a mezőre, hogy disznókat legeltessen. Arra is képes lett volna, hogy a disznók moslékját egye, de a gazdájától még azt sem kapott. Nagy nyomorúságában így töprengett: Atyám házánál bőven jut kenyér minden béresnek, én pedig itt halok meg éhen. Elmegyek atyámhoz, és megmondom neki: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a te fiadnak mondjanak. Fogadj be úgy, mint egy béresedet.”
Mindezt elgondolta, és elindult hazafelé.
Mikor már közeledett a szülői házhoz, meglátta őt az atyja. Megesett a szíve a rongyos, kiéhezett fián, odafutott hozzá, átölelte, csókolgatta. A fiú pedig beszélni kezdett, ahogy nagy nyomorúságában elgondolta:
– Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a fiadnak mondjanak. Atyja azonban a szavába vágott, és a szolgáit szólította:
– Hozzátok elő legszebb öltözet ruhámat. Hazatért fiamat öltöztessétek fel ékesen. Kössetek sarut a lábára, az ujjára gyűrűt húzzatok. Vágjátok le a hizlalt tulkot, lakomázzunk vígan, mert a fi am meghalt, de feltámadt, elveszett és megkerült.
El is kezdtek vígan lakomázni, dalolni. A nagyobbik fiú kint dolgozott addig a mezőn. Házukhoz közeledve hallotta már az éneklést meg az ujjongást. Megkérdezte egy szolgától, hogy mire való ez a nagy mulatság, mi történik otthon.
− Megjött az öcséd. Apád levágatta a hizlalt tulkot, annak örömére, hogy a fia egészségben hazaérkezett.
Olyan haragra lobbant erre az idősebb fiú, hogy be sem akart menni a szülői házba. Az apja jött ki, kérlelte, hogy üljön be hozzájuk. De ő így felelt:
– Hány év óta szolgálok neked! Semmit meg nem tagadtam, amit parancsoltál. Mégsem kaptam érte tőled egy kecskegödölyét sem, hogy barátaimmal megegyük. Most pedig, hogy megjön a tékozló öcsém, aki paráznákkal dorbézolta el örökségét, rögtön levágatod neki a hizlalt tulkot.
Azt felelte erre az atyja:
– Fiam, te mindig velem vagy, mindenem a tiéd, amim van. Örülnöd kellene neked is, és velünk együtt vigadozni, mert az öcséd meghalt, de feltámadt, elveszett, de megkerült.
Azt felelte erre az atyja:
– Fiam, te mindig velem vagy, mindenem a tiéd, amim van. Örülnöd kellene neked is, és velünk együtt vigadozni, mert az öcséd meghalt, de feltámadt, elveszett, de megkerült.
Hogyan viselkedik?
a kisebbik fiú:
a nagyobbik fiú:
az apa:
Hol viselkednek másként, mint ahogy azt elvárnánk?
Helyes volt-e, hogy az apa megbocsátott?
Nem jelent-e ez igazságtalanságot?
Miért nem bocsát meg az idősebb testvér? Jogos-e a haragja?
A példázat végén nem tudhatjuk meg, mit gondolt, esetleg mondott a nagyobbik fiú apja magyarázatára. Hogyan egészítenéd ki a történetet? Mi volt a válasza?
Mire tanít ez a példázat?
Helyes volt-e, hogy az apa megbocsátott?
Nem jelent-e ez igazságtalanságot?
Miért nem bocsát meg az idősebb testvér? Jogos-e a haragja?
A példázat végén nem tudhatjuk meg, mit gondolt, esetleg mondott a nagyobbik fiú apja magyarázatára. Hogyan egészítenéd ki a történetet? Mi volt a válasza?
Mire tanít ez a példázat?
Arany János nem mondja ki egyértelműen, sikerült-e legyőznie önmagát Toldinak, eláll-e a testvérgyilkosság gondolatától vagy sem.
a) Válaszd ki valamelyik állítást, és gyűjts érveket ellene vagy mellette!
Toldi nem ölheti meg a bátyját!
Miklós veszélyes éjjeli útra indult, hogy megölje bátyját!
b) Az érvelésben használd fel mindazt, amit az eddigiek alapján megtudtál Miklóssal kapcsolatban!
a) Válaszd ki valamelyik állítást, és gyűjts érveket ellene vagy mellette!
Toldi nem ölheti meg a bátyját!
Miklós veszélyes éjjeli útra indult, hogy megölje bátyját!
b) Az érvelésben használd fel mindazt, amit az eddigiek alapján megtudtál Miklóssal kapcsolatban!
Gratulálunk! Ügyes vagy!
