Arany János:
TOLDI
Beszélgessetek:
Ki a hős?
Hogyan válik valakiből hős?
Számodra ki hős?
Ki a hős?
Hogyan válik valakiből hős?
Számodra ki hős?
Nézzétek meg az alábbi videót, majd mondjátok el véleményeteket!
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=faAqj_AI03c
A középkorban nem akárki válhatott hőssé, lovaggá. Komoly próbatételeken kellett átesniük.
Az alábbi videó betekintést nyújt a lovagi torna világába.
Az alábbi videó betekintést nyújt a lovagi torna világába.
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=qSoYQXiOqR0
Loading...
Lássuk, ki is a mi hősünk! Ki is ő? Loading...
Valós személy volt-e?Honnan hallott róla Arany János?
Ki írt már Toldiról Arany előtt?
Loading...
forrás: https://www.youtube.com/watch?v=YEHSmWcgkpELoading...
Mennyire ismeritek a művet? A következő linkre kattintva egy feladatsort találtok.Loading...
Melyik énekben mi történik? Kattints a linkre!Kik a Toldi szereplői?
Milyen a főhős? Lássuk néhány jellemvonását!
Beszélgessetek!
Hol, mikor „látja meg” Toldi alakját az elbeszélő?
a) Hol, hogyan jelenik meg az elbeszélő számára Toldi?
b) Miért „lobog” Toldi képe a narrátor előtt?
c) Hová helyezi el a történet idejét az elbeszélő? Mennyi időt jelent a „kilenc-tíz-ember-öltő”?
d) Kiderül, hogy melyik történelmi korban játszódik a történet, és melyik korban meséli az elbeszélő?
Hogyan viszonyul György Miklós tettéhez?
a) Miért jött kapóra Györgynek Miklós akaratlan, de súlyos tette?
b) Mi volt gyors reagálásának belső indítéka?
c) Számolt-e a bekövetkezett eseménnyel?
a) Hol, hogyan jelenik meg az elbeszélő számára Toldi?
b) Miért „lobog” Toldi képe a narrátor előtt?
c) Hová helyezi el a történet idejét az elbeszélő? Mennyi időt jelent a „kilenc-tíz-ember-öltő”?
d) Kiderül, hogy melyik történelmi korban játszódik a történet, és melyik korban meséli az elbeszélő?
Hogyan viszonyul György Miklós tettéhez?
a) Miért jött kapóra Györgynek Miklós akaratlan, de súlyos tette?
b) Mi volt gyors reagálásának belső indítéka?
c) Számolt-e a bekövetkezett eseménnyel?
Olvassátok el a következő részletet, és képzeljétek el a szituációt! Jelenítsétek meg a szereplő helyzetét, lelkiállapotát, szándékát mozdulatokkal, testtartással! Mutassátok be az osztály előtt!
„Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,
Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.
De, midőn egy dárda válla csontját érte,
Iszonyatosképen megharagutt érte,
S melyen ült, a malomkő-darabot fogta,
Toldi György bosszantó népe közé dobta.”
„Tűrte Miklós, tűrte, ameddig tűrhette,
Azzal álla bosszút, hogy csak fel sem vette;
Úgy mutatta, mintha nem is venné észre,
Fülét sem mozdítá a nagy döngetésre.
De, midőn egy dárda válla csontját érte,
Iszonyatosképen megharagutt érte,
S melyen ült, a malomkő-darabot fogta,
Toldi György bosszantó népe közé dobta.”
Pletykajáték
Játsszatok „pletykajátékot”! Véletlenül meghallottad Miklós és György vitáját, mert
a) cseléd vagy a Toldi-háznál. Utasításra vársz asszonyodtól a másik szobában. Kihallgatod őket, majd elrohansz, hogy elpletykáld a hallottakat a többi cselédnek.
b) György kíséretéhez tartozol. Az ajtóban állsz őrséget. Mikor leváltanak, elmeséled a többieknek, mit hallottál.
c) béres vagy a Toldi-családnál. A nyitott ablaknál hallgatózol. Sietsz a többiekhez, akik épp a boglyák hűvösében pihennek.
a) cseléd vagy a Toldi-háznál. Utasításra vársz asszonyodtól a másik szobában. Kihallgatod őket, majd elrohansz, hogy elpletykáld a hallottakat a többi cselédnek.
b) György kíséretéhez tartozol. Az ajtóban állsz őrséget. Mikor leváltanak, elmeséled a többieknek, mit hallottál.
c) béres vagy a Toldi-családnál. A nyitott ablaknál hallgatózol. Sietsz a többiekhez, akik épp a boglyák hűvösében pihennek.
Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!
A TÉKOZLÓ FIÚ
Példázat az Újszövetségből
Egy embernek két fia volt. A fiatalabb fiú azzal állt oda atyja elé:
– Atyám, add ki a részemet az örökségből.
Megtette az ember, amit a fia kért. Megosztotta az örökséget. Néhány nap múlva összeszedett a kisebbik fiú mindent, ami neki jutott, és útnak indult távoli idegen tartományba. Ott eltékozolta az egész vagyonát az utolsó fillérig. Mikor minden pénze elfogyott, nagy ínség támadt abban a tartományban. Az ifjúnak betevő falatja sem volt. Beszegődött egy gazdaemberhez, aki elküldte a mezőre, hogy disznókat legeltessen. Arra is képes lett volna, hogy a disznók moslékját egye, de a gazdájától még azt sem kapott. Nagy nyomorúságában így töprengett: Atyám házánál bőven jut kenyér minden béresnek, én pedig itt halok meg éhen. Elmegyek atyámhoz, és megmondom neki: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a te fiadnak mondjanak. Fogadj be úgy, mint egy béresedet.”
Mindezt elgondolta, és elindult hazafelé.
Mikor már közeledett a szülői házhoz, meglátta őt az atyja. Megesett a szíve a rongyos, kiéhezett fián, odafutott hozzá, átölelte, csókolgatta. A fiú pedig beszélni kezdett, ahogy nagy nyomorúságában elgondolta:
– Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a fiadnak mondjanak. Atyja azonban a szavába vágott, és a szolgáit szólította:
– Hozzátok elő legszebb öltözet ruhámat. Hazatért fiamat öltöztessétek fel ékesen. Kössetek sarut a lábára, az ujjára gyűrűt húzzatok. Vágjátok le a hizlalt tulkot, lakomázzunk vígan, mert a fi am meghalt, de feltámadt, elveszett és megkerült.
El is kezdtek vígan lakomázni, dalolni. A nagyobbik fiú kint dolgozott addig a mezőn. Házukhoz közeledve hallotta már az éneklést meg az ujjongást. Megkérdezte egy szolgától, hogy mire való ez a nagy mulatság, mi történik otthon.
− Megjött az öcséd. Apád levágatta a hizlalt tulkot, annak örömére, hogy a fia egészségben hazaérkezett.
Olyan haragra lobbant erre az idősebb fiú, hogy be sem akart menni a szülői házba. Az apja jött ki, kérlelte, hogy üljön be hozzájuk. De ő így felelt:
A TÉKOZLÓ FIÚ
Példázat az Újszövetségből
Egy embernek két fia volt. A fiatalabb fiú azzal állt oda atyja elé:
– Atyám, add ki a részemet az örökségből.
Megtette az ember, amit a fia kért. Megosztotta az örökséget. Néhány nap múlva összeszedett a kisebbik fiú mindent, ami neki jutott, és útnak indult távoli idegen tartományba. Ott eltékozolta az egész vagyonát az utolsó fillérig. Mikor minden pénze elfogyott, nagy ínség támadt abban a tartományban. Az ifjúnak betevő falatja sem volt. Beszegődött egy gazdaemberhez, aki elküldte a mezőre, hogy disznókat legeltessen. Arra is képes lett volna, hogy a disznók moslékját egye, de a gazdájától még azt sem kapott. Nagy nyomorúságában így töprengett: Atyám házánál bőven jut kenyér minden béresnek, én pedig itt halok meg éhen. Elmegyek atyámhoz, és megmondom neki: „Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a te fiadnak mondjanak. Fogadj be úgy, mint egy béresedet.”
Mindezt elgondolta, és elindult hazafelé.
Mikor már közeledett a szülői házhoz, meglátta őt az atyja. Megesett a szíve a rongyos, kiéhezett fián, odafutott hozzá, átölelte, csókolgatta. A fiú pedig beszélni kezdett, ahogy nagy nyomorúságában elgondolta:
– Atyám, vétkeztem az ég ellen és ellened. Nem érdemlem meg, hogy a fiadnak mondjanak. Atyja azonban a szavába vágott, és a szolgáit szólította:
– Hozzátok elő legszebb öltözet ruhámat. Hazatért fiamat öltöztessétek fel ékesen. Kössetek sarut a lábára, az ujjára gyűrűt húzzatok. Vágjátok le a hizlalt tulkot, lakomázzunk vígan, mert a fi am meghalt, de feltámadt, elveszett és megkerült.
El is kezdtek vígan lakomázni, dalolni. A nagyobbik fiú kint dolgozott addig a mezőn. Házukhoz közeledve hallotta már az éneklést meg az ujjongást. Megkérdezte egy szolgától, hogy mire való ez a nagy mulatság, mi történik otthon.
− Megjött az öcséd. Apád levágatta a hizlalt tulkot, annak örömére, hogy a fia egészségben hazaérkezett.
Olyan haragra lobbant erre az idősebb fiú, hogy be sem akart menni a szülői házba. Az apja jött ki, kérlelte, hogy üljön be hozzájuk. De ő így felelt: